Magyar kutatók: Minél nagyobb celebrajongó valaki, annál halványabban teljesít az intelligenciatesztekben

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Azok az emberek, akik megszállottan figyelik a gazdagok és hírességek életét, alacsonyabb pontszámú eredményt érnek el a kognitív teszteken – állítja az a BMC Psychology folyóiratban tavaly novemberben megjelent tanulmány, amelynek egyik szerzője Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézetének munkatársa. 

Demetrovics Zsolt, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője és a kóros celebmániát (celebrity worship syndrome) elsőként definiáló amerikai pszichológus, Lynn E. McCutcheon  társszerzőségével publikált kutatás adatfelvételében 1763 felnőtt magyar vett részt 2020-ban. 

A rajongás fokozatai

A külföldi sajtóorgánumokban, köztük a Newsweekben, a Breitbarton vagy az IFLScience-en az elmúlt napokban ismertetett vizsgálat résztvevőinek egy online felmérés keretében két nemzetközileg validált intelligencia- és egy szintén kultúra- és nyelvfüggetlen önértékelési tesztet kellett kitölteniük. A felmérés része volt a hírességek iránti megszállottság mértékének szintjét kalibráló kérdőív, a Celebrity Attitude Scale kitöltése is. 

Zsila Ágnes a Qubitnek elmondta: a kutatási kritériumok szerint rajongott híresség csak valós személy lehetett, aki, ha csak rövid ideig is, de kortársa volt a válaszadónak. A kutatók a celebskála alapján rajongói kategóriákba sorolták a válaszadókat. Akiknek a sztárok iránti érdeklődése mindössze a hírességek életének barátokkal való megvitatására korlátozódott a „szórakoztató- társas” rajongók közé sorolták. Az „intenzív-személyes” csoportot azok alkották, akiknek gondolatai csak a rajongott celeb körül jártak. A megszállottság legmagasabb fokát a „extrém rajongás” szintje jelentette. Az ide sorolt emberek ugyanis már egyetértettek az olyan állításokkal is, mint a „ha olyan szerencsés lennék, hogy találkozhatnék a kedvenc hírességemmel, és megkérne, hogy szívességként tegyek meg valami illegális dolgot, valószínűleg megtenném"; illetve „ha lenne több százezer forintom, akkor azt biztosan a kedvencem valamilyen emléktárgyára, használati eszközére költeném”.

Taylor Swift rajongói New Yorkban 2021. novemberébenFotó: ANGELA WEISS/AFP

Sztárokba butulás

A szókincs és a szám-szimbólum-alapú, az online felmérésben jól alkalmazható, a nemzetközi összehasonlításban is elfogadott tesztek meglepő eredményt hoztak. Tudni kell, hogy az előbbi a „folyékony”, az utóbbi a „kristályos” intelligencia feltérképezésének eszköze – a folyékony (vagy fluid) intelligencia az újszerű helyzetekben az új információk hasznosításának képességét jelenti, míg a rögzült vagy kristályos intelligencia azt mutatja meg, hogy milyen hatékonyan alkalmazza valaki tanult ismereteit, élettapasztalatait. 

Zsila hozzátette: a felmérés önkénteseinek kognitív képességeit csak a tesztekben nyújtott teljesítményük alapján tudták megítélni, így ez nem ad átfogó képet a teljes intellektusról. Mindazonáltal azt találták, hogy a hírességek iránti megszállottság magasabb szintje mindkét típusú intelligenciatesztben együtt járt az elért pontszámok csökkenésével, és ez a tendencia még akkor is fennállt, ha figyelembe vették az iskolázottság, a jövedelem vagy a lakhely szerinti demográfiai jellemzőket. Magyarán minél erősebben rajongónak bizonyult valaki a celebskálán, annál halványabban teljesített az intelligenciatesztekben.

Brad Pitt kínai rajongók gyűrűjébenFotó: YE LIANGJUN/Imaginechina via AFP

Ok és okozat

A kutatást vezető magyar pszichológus ugyanakkor azt is elmondta, hogy a felmérés kontrolljaként alkalmazott modellek alapján nem egyértelmű, hogy a hírességek imádatának szintje milyen összefüggésben áll a kognitív képességekkel. A kapcsolat természetét illetően azonban feltételezhető, hogy a felfokozott celebmánia gátolhatja a tesztekben nyújtott teljesítményt, mégpedig az „egyoldalú érzelmi kötődés” fenntartásához szükséges intenzív figyelem és összpontosítás miatt.

Másfelől az is feltételezhető, hogy a magasabb intelligenciájú emberek rajongása kisebb valószínűséggel éri el az extrém szintet, egyebek mellett azért, mert sokkal inkább képesek felismerni és megkülönböztetni a híresség valódi személyiségét a celebséget éltető marketingstratégiától. 

Zsila szerint bár úgy tűnik, hogy a hírességek imádata összefügg a gyengébb intellektuális képességekkel, továbbra sem világos, hogy a tömegkulturális ikonok iránti rajongás oka vagy következménye-e ezeknek a csökkent képességeknek. Ezért további kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy a kóros celebmánia az alacsonyabb intelligenciahányados kiváltója, vagy annak eredménye. Az viszont látható, hogy a hírességek imádata az iskolai végzettségtől, az életkortól és az anyagi jóléttől függetlenül igenis megváltoztathatja a kognitív teljesítményt.

A magyar pszichológus jelenleg azt kutatja, hogy a rajongás miképpen befolyásolja a rajongó személyiségét. A kutatáshoz ezen a linken csatlakozhat bárki, aki érintve érzi magát.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: