Hiába ábrázolják a korabeli rajzok és festmények, valamint a mai filmek óriási, félelmetes lényekként, a középkori csatalovak egy friss kutatás szerint nem voltak nagyobbak a ma ismert póniknál.

Régészek és történészek egy csoportja 2000 olyan, a 4–17. század között élt ló csontjait vizsgálta, amelyeket várakban, középkori lótemetőkben és más régészeti helyszíneken találtak meg Angliában. Emellett áttekintették a harcokban bevetett lovakról szóló történeti feljegyzéseket és mitikus történeteket is, hogy rájöjjenek, mennyire fedi a valóságot a nemes óriáslovak képe.

„A popkultúrában gyakran a Shire ló méretében ábrázolták a csatalovakat, de ez valójában nem így volt. A legtöbb középkori ló meglepően kis termetű. Nagyon kevés olyan ló létezett, amilyet a filmekben vagy a kiállításokon láthatunk” – mondta Alan Outram, az Exeteri Egyetem régésze. A kutató szerint a középkori lovak többsége alacsonyabb volt 145 centiméternél, ami nagyjából a modern pónik maximum magassága. A leletek között található legnagyobb ló magassága is csak 152 centiméter volt, ami egy kisebb mai hátasló méretének felel meg.

Outram szerint a középkori harcosoknak egyértelműen nem a méret volt a legfontosabb a lovak kiválasztásánál. Bár létezhetett néhány különösen nagy csataló, a hadseregeknek inkább kisebb lovakra volt szükségük olyan feladatok ellátására, mint a visszavonuló ellenség üldözése, a nagy távolságú portyázások végrehajtása vagy a felszerelés szállítása.

A kutatók ezzel együtt hangsúlyozták, hogy nem szeretnék azt sugallni, hogy a középkori lótenyésztők nem fektettek rengeteg időt, pénzt és erőfeszítést a munkájukba. „A királyi ménes egy elképesztő hálózat volt Angliában, legfőképp a 13. és 14. században. Sokkal több pénzt költöttek a lovakra, mint az emberekre” – mondta Outram.

A kutatócsoport a következő lépésben egy westminsteri lelőhely feltárását végzi majd el, ahol a csontok DNS-vizsgálata mellett lópáncélokat is tanulmányoznak majd, hogy minél többet megtudjanak a mitikus rangra emelt csatalovakról.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyar kutatók segítettek meghatározni a mai lovak őseinek eredetét

Tóth András tudomány 2021. október 21.

A modern házi ló megjelenése forradalmasította a bronzkori népek életét. Most kiderült, hogy a mai lovak ősei a nyugat-eurázsiai sztyeppéről származnak, és azt is sikerült meghatározni, hogy milyen genetikai változások vezettek előnyös tulajdonságaik kialakulásához.

Perzsiától a sportpályákig – a lovak genetikai elszürkülésének történelmi útja

Vajna Tamás tudomány 2018. május 27.

Az elmúlt két és fél ezer évben jelentősen csökkent a lovak fajon belüli genetikai sokfélesége. Ami nem is csoda, mivel a szelekciót a hadviselés vezérelte az elmúlt évezredekben, a ma ismert fajtákat is a harcmodorhoz igazított tenyésztés alakította ki.

A szügyhám, a kocsi szekér és a Kárpát-medencei szárkezelés tette világverővé a magyar hajtóstílust

Vajna Tamás tudomány 2021. szeptember 2.

Meg el sem kezdődött a verseny, és máris fergeteges a magyar siker: a ma induló budapesti négyesfogathajtó Európa-bajnokságon részt vevő versenyzők a 20. század második felére magyarok által tökélyre fejlesztett szerszámozási és hajtási technológiát bevetve állnak rajthoz.