Magyarország első számú hangyafarmere az év embere a Qubiten
A 2021-es Az év embere díjat az első és eddig egyetlen professzionális magyar hangyaneveldét üzemeltető Bakos Ádám érdemelte ki a Qubit szerkesztőségétől. A közgazdász végzettségű hangyafarmer az elmúlt öt évben a hobbihangyatartók mellett már egyetemi kutatóműhelyeknek is szállít formikáriumokban nevelt bolyokat.
A saját kiadású hangyakalauza és a jelenleg 13 ezernél is több feliratkozót vonzó, hangyás videóiról híres Youtube-csatornája nyomán egyre népszerűbb hangyászt 2021 tavaszán látogattuk meg esztergomi bázisán.
A bolyok rejtett életét sokáig csak a természetbúvárok, ökológusok és a hangyákra specializálódott biológusok, a mürmekológusok tanulmányozták. Az utóbbi két évtizedben azonban a rovarkedvelő terraristák közül egyre többen kezdtek el hangyát tartani, és ma már Magyarországon is több száz házi hangyafarm működik.
Bakos a 2010-es évek közepén az interneten barangolva futott bele az első olyan videókba, amelyek a rovarok otthoni tartását mutatták be. A leendő hangyafarmernek ekkor lett nyilvánvaló, hogy a méhekkel és a darazsakkal együtt a hártyásszárnyú rovarok (Hymenoptera) rendjéhez tartozó hangyák (Formicidae) államalkotó fajait a fejlett ivadékgondozás, a szaporodóképes hímekből és nőstényekből, azaz királynőkből, valamint nőivarú, de általában fejletlen petefészkű, többféle méretű és szerepű dolgozókból álló kasztrendszer, továbbá a generációk együttélése és az egyedek együttműködő viselkedése jellemzi.
Az első szakirodalmi munkákat az angol és magyar nyelvű netes kutatói fórumokról szerezte be, és így, szigorúan tudományos alapon gyűjtötte be az első kolónialapító királynőit is. Aztán miután kiderült, hogy Magyarországon a kisállatkereskedések nem foglalkoznak hangyákkal, vállalkozást alapított a hiány pótlására, és felcsapott megélhetési hangyásznak.
A hangyák evolúciós sikerének kulcsa az alkalmazkodás, Bakos szerint ezért is tarthatók jól mesterséges körülmények között. Az átlátszó formikáriumokban azért érzik jól magukat, mert „eleve nem úgy látnak mint mi, elsősorban nem a fény, hanem a szagok alapján érzékelik a világot, illetve a rezgéseken keresztül”. Bakos szerint mivel érzékelik a legkisebb környezeti változást is, tökéletesen tisztában vannak vele, hogy hol van például a formikárium bejárata és kijárata.
Az esztergomi hangyafarmer a tudományos körökkel kezdetektől ápolt jó viszonyát az utóbbi években odáig mélyítette, hogy ő szolgálja ki az akadémiai igényeket is. Kisebb létszámú kolóniákat nevel például a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékén működő mürmekológia csoportnak, és a Szegedi Tudományegyetem ökológiai tanszékén dolgozó kutatóknak is, akik a hangyák eszközhasználatát vizsgálják.
Az év embere díjat 2018-ban Vas Alexa Zsófia kapta, aki végtaghiányos kisgyerekek számára tervezett 3D nyomtatással készült, könnyített, színes robotkezet. 2019-ben Sinkovics Ede képzőművészt díjaztuk, ő néhány éve szülőföldjén fogott ipari, gasztronómiai és gyógyászati célú kendertermesztésbe. 2020-ban Török Ákos informatikus érdemelte ki az Év embere címet a Qubit szerkesztőségétől, de az elismerés az ő felvetése nyomán alakult Suppress19 tudóscsoportot is illeti, mert ugyan az új koronavírus-járványt rendszeresen ismételt tömeges teszteléssel feltartóztatni kívánó módszerből nem lett konkrét hazai gyakorlat, az önkéntes munkán és tudományközi párbeszéden alapuló szellemi befektetés párját ritkítja a hazai tudományos világban.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
