Az egyszerű és gyors tömeges tesztelés ötletét felvető Török Ákos Az év embere a Qubiten
A 2020-as Az év embere díjat Török Ákos informatikus érdemelte ki a Qubit szerkesztőségétől, de az elismerés az ő felvetése nyomán alakult Suppress19 tudóscsoportot is illeti, mert ugyan az új koronavírus-járványt rendszeresen ismételt tömeges teszteléssel feltartóztatni kívánó módszerből nem lett konkrét hazai gyakorlat, az önkéntes munkán és tudományközi párbeszéden alapuló szellemi befektetés párját ritkítja a hazai tudományos világban.
A pofonegyszerű módszer
Tavaly március 31-én írtuk meg, hogy Török Ákos és Glattfelder Tamás közgazdász ötlete alapján a biológia és a matematika különféle ágainak művelőiből verbuválódott csapat dolgozik egy olyan megoldáson, amellyel a járvány első hullámában egyszerűen és gyorsan tesztelni lehet, illetve lehetett volna a magyarországi lakosságot, segítve ezzel a SARS-CoV-2-fertőzések feltárását és a járvány megfékezését.
A Török által javasolt módszer az élettudományi kutatásokban és egészségügyi laboratóriumokban széles körben használt automatizált polimeráz-láncreakció (PCR, polymerase chain reaction) módszerén és az izraeli műszaki egyetem, a Technion kutatói által az új koronavírusra kidolgozott, március 18-án publikált, nem egy, hanem egyszerre több egyéni minta vizsgálatát jelentő pooling protokollon alapult. „Az ő munkájukról az első facebookos publikálásunkra jött kommentből értesültünk, és validáló, támogató infónak használtuk. Ezek után az is kiderült, a poolozást már feltalálták, maga a név egy 1943-as publikációban fordul elő először, a módszer pedig napi gyakorlat élelmiszerbiztonságban és állategészségügyben, sertéseket és a baromfikat nem tesztelnek egyesével” – mondja az ötletgazda.
A Suppress19 néven tavaly március végén indított levelezőlistán pár nap alatt összeállt a fejlesztői törzsgárda, akik közül többen azóta sem találkoztak még személyesen. A munkában Lázár Viktória evolúcióbiológus, Csóka Endre matematikus, Vilmos Péter molekuláris biológus, Nepusz Tamás bioinformatikus, Radnóti Barnabás molekuláris biológus, Glattfelder Tamás közgazdász és a PR-ral foglalkozó Varga Zoltán vett részt a legintenzívebben. Rajtuk kívül azonban még többtucatnyian dolgoztak a projekten – egytől egyig önkéntesként és szigorúan ingyen.
„Nagy pezsgés volt pár hónapig, zajlott az ötletek és a megoldások cseréje a világ sok pontján létrejött hasonló csoportokkal az Egyesült Királyságtól és az USA-tól Németországon és Spanyolországon át Izraelig. Itthon a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban pedig a poolozási eljárás egész részletes leírására és hivatalos elfogadtatására irányuló projekt indult” – foglalja össze a kezdeti időszakot Török. Elmondása szerint még egy brit kormányzati tanácsadó is megkereste őket, ám végül a járvány terjedése okafogyottá tette a PCR-alapú poolozást. „Később a javaslatunk azon része, hogy a tünetmentesek ismételt tesztelésével csökkenthető a járvány, több helyen beépült a gyakorlatba, bár azon kívül, hogy ezt mi vetettük fel először, még március végén, nem tudjuk, hogy van-e közünk ezekhez. Gyorstesztekkel a szlovák és a Community Testing Programme néven jelenleg is zajló brit tömeges tesztelés valósult meg, és Kanadában is zajlik a bevezetése” – mondja az ötletgazda.
Tanulságok
Bár a csoport eredeti célját nem érte el, a tagok mégsem csalódottak. A Suppress19 néven létrejött közösség tagjai hosszabb távon is munkakapcsolatba kívánnak maradni egymással. „Nem volt hiábavaló semmi, amit tettünk, a módszerünk, vagy annak továbbfejlesztett változatai az új vírusok felbukkanásakor hatékonyan bevethetők” – mondja Lázár Viktória, aki tagja volt annak a stábnak is, amely az izraeli Technion kutatói laboratóriumában kidolgozta az első pooling protokollt.
„Egész eddigi életemben az egyetemre kerülés óta az az érzésem, hogy kicsinyes szakmai féltékenységből az ilyen tudományközi, de akár tudományon belüli együttműködések folyton meghiúsulnak. Ez a csapat és a velük lefolytatott éjszakákba nyúló beszélgetések, egyeztetések mutatták meg először számomra, hogy igenis létezik az adott kérdéskörben akár laikus, de gondolkodó emberek közt előremutató kommunikáció, ami valódi fizikai megvalósulásig is vezethet. Mivel pedig én ennek az egész pandémia által előállt helyzetnek az ellátó rendszer felőli oldaláról jövök, mind a laikus, mind a szakmai gondolatokat felhasználtam, hogy információt adhassak azoknak, akikkel nap mint nap munkám során találkoztam. Hogy ez közvetlenül kifizetődő volt-e, azt nem tudom mérni, de, hogy rengeteget tanultam és ez által hitelesebbnek és kompetensebbnek érzem magam, az biztos” – összegezte a Qubit kérdésére az elmúlt év tanulságait Radnóti Barnabás molekuláris biológus.
A matematikus Csóka Endre szerint „a matematika talán az egyetlen terület, ahol van együttműködés, és sokként szoktuk megélni, ha olyan más tudományterületekkel kell együttműködnünk, ahol nincs meg ennek a kultúrája. Nálunk ez leginkább azért működik, mert a matematikai teljesítmény sokkal objektívebben mérhető, ezért nincs komoly tekintélyelvűség sem, nincsenek féltett adataink sem, hiszen nagy szükségünk van az együtt gondolkodásra, és keveset nyer az, aki egyszer visszaél a bizalommal. Nagy öröm volt egy ilyen csoportban dolgozni, ahol a többiektől is ugyanazt az őszinte együttműködést kaptam, mint amit a matematikusoktól megszokhattam. Ennek is köszönhető, hogy például a minták csoportos tesztelésének gyakorlati problémáját sikerült jobban összekötni az elmélettel, és hogy magát a poolingot is sikerült kicsit elfogadottabbá tennünk”.
Török Ákos szerint bár a kezdeti időszakban a törzsgárdán kívüliek többször is javasolták, sosem gondolt arra, hogy gazdasági vállalkozást hozzon létre az ötlet megvalósítására. Mint mondja, őt az inspirálja, hogy „bolygónyi aggyal” bíró tudósokkal folytathat inspiráló párbeszédet, úgy, hogy egyik fél sem kérdőjelezi meg a másik kvalitásait.
Az év embere díjat 2018-ban Vas Alexa Zsófia kapta, aki végtaghiányos kisgyerekek számára tervezett 3D nyomtatással készült, könnyített, színes robotkezet. 2019-ben Sinkovics Ede képzőművészt díjaztuk, ő néhány éve szülőföldjén fogott ipari, gasztronómiai és gyógyászati célú kendertermesztésbe.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
