2019. január 1. óta arra vár a világ, hogy megtudja, kik lesznek a Qubit idei díjazottjai; kik csaptak oda idén az asztalra, kik mutatták az utat, kik látták meg a fényt az alagút végén, és kik jutottak el oda, ahol ember nem járt előttük. A zsűri szokatlanul könnyű helyzetben volt, fogadják szeretettel a Qubit 2019-es nagydíjasait!

Az év embere: Sinkovics Ede

A kiváló képzőművész, Sinkovics Ede három éve döntött úgy, hogy kendertermesztésre adja a fejét, ráadásul nem is akárhol: a határon túl, a húszezer lakosú, félig magyar vajdasági kisvárosban, Óbecsén. A kalandoktól és viszontagságoktól sem mentes, de mindeképpen progresszív, jövőbe mutató tevékenységről, annak szépségeiről és nehézségeiről Vajna Tamás készített helyszíni riportot, Daliborka Popov pedig fotókat. Gratulálunk a művész úrnak, jövőre is jó termést, eredményekben gazdag szüretet kívánunk!

Az év majma: a csimpánz

Nagyott futott 2019-ben mindannyiunk kedvenc főemlőse, a csimpánz, aki olyan versenytársakat utasított maga mögé, mint az orángután vagy a gorilla. A csimpánzról régóta lehet tudni, hogy ha ecsetet adnak a kezébe, kiválóan fest, és hogy önzetlenül segít fajtársain, de az például csak idén derült ki, hogyan választja ki a fát, amin dobol, illetve hogy az egyik legnagyobb veszélyt, ami leselkedik rá, minden jel szerint úgy hívják, hogy ember. Már csak ezért is megérdemli Az év majma címet, amihez ezúton is gratulálunk!

Az év szemésze: Roska Botond

Roska Botondról egy éve a nagyközönség még csak nem is hallott, de a Svájcban dolgozó kutató a látás-visszaállító génterápia kidolgozásáért idén januárban megkapta a Louis-Jeantet orvosi díjat, amiről szintén kevesen hallottak ugyan, de a Qubit résen volt, jelentette az eseményt, és onnantól kezdve nem volt megállás: augusztus 20-án már maga Áder János köztársasági elnök adta át a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent-István-rendet a kiváló kutatónak, akivel Balázs Zsuzsanna készített interjút a Qubitnek.

Az év bolygója: a Mars

Bár szoros volt a verseny a Jupiterrel, a 2019-es év bolygója-díj győztese egyértelműen a Mars. A már-már űrbeli közlekedési dugókat okozó amerikai és európai űrszondaflotta idén sem pihent, a bolygó felszínén magányosan kóborló rover, a Curiosity társra talált az InSightban, és mindez nemcsak, hogy közelebb visz minket a tervezett emberes Mars-expedíciókhoz, hanem olyan fontos felfedezésekhez is vezethet, amelyek segítenek megérteni a Föld, a világegyetem és az élet keletkezésének körülményeit. A Marson zajló eseményeket a Qubiten Tóth András követte kitartóan,

Az év zöldsége: a zeller

Kevés hétköznapibb növény létezik a zellernél, pedig már az ókorban csodanövényként tisztelték, a középkorban pedig egyenesen erekciósalátát készítettek belőle. A vend hagyomány szerint távoltartja a szellemeket, a legújabb amerikai trendek szerint pedig egyszerűen élni sem lehet nélküle. A zeller kalandos történetéről Dippold Ádám számolt be a Qubiten részletekbe menően, hosszasan, de semmiképpen sem unalmasan.

Az év országa: Észtország

Észtország néhány röpke évtizeddel ezelőtt még csak egy volt a Szovjetunió jobb sorsra érdemes tagköztársaságai közül, aztán a birodalom felbomlásával repülőstartot vett, és innovatív, progresszív, okos húzásokkal, a digitális technológiák széles körű alkalmazásával és a 22. századot idéző megoldásaival példát állított számos olyan országnak is, amely a kilencvenes éveinek elején még jóval fejlettebbnek számított nála. Arról, hogy Észtország miként kezeli napjaink fejlett társadalmainak egyik legneuralgikusabb területét, az egészségügyet, Rácz Johanna készített érdekfeszítő beszámolót a Qubitre.

Az év szennyező anyaga: az ólom

Hogy szoros volt a verseny, az nem kifejezés: ebben a kategóriában évről évre olyan jó formában lévő üvegházhatású versenyzők indulnak, mint a szén-dioxid vagy a metán. Idén azonban a velünk élő ólom fölényesen maga mögé utasította mindegyiket, különösen, hogy kiderült: a magyar csapokból folyó víz gyakran ólommal szennyezett, csakhogy ennek a vízminőségről kiadott hivatalos statisztikákban valamiért semmi nyomát nem találni. A különös jelenségnek Bodnár Zsolt járt utána több írásban.

Az év űrszondája: a Parker Solar Probe

Az amerikai űrhivatal, a NASA Eugene Parker asztrofizikusról elnevezett Parker Solar Probe-ja több rekordon is átgázolt: minden korábbinál közelebb jutott a Naphoz, a valaha volt leggyorsabb űreszközzé vált, és mellesleg elképesztő tudományos adatokat gyűjtött. A tavaly augusztusban indított Parker különleges pályáján eddig 24,8 millió kilométeres közelségbe jutott a Naphoz, és 2024 végére viszont mindössze 6,9 millió kilométerre száguld majd el kedvenc csillagunktól, ahogy arról Tóth András a Qubiten részletesen beszámolt.

Az év MTA-elnökjelöltje: Freund Tamás

A Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnökhelyettese, az agykutató Freund Tamás fölényesen nyerte a kategóriát, ugyanis, bár többek neve felmerült, igazán komoly ellenlábasa eddig nem adódott az intézmény vezetéséért folytatott helyezkedésben. Freund 2019-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kiszivárgott és a Qubit által ismertetett levelében, amit még tavaly írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, a közéletet és a fiatalságot mételyező társadalomtudósokról írt, „akiktől szerettünk volna megszabadulni”. Az ügy részleteit Balázs Zsuzsanna tárta fel a Qubiten.

Az év szava: a klíma-

Az elmúlt évezredben, ami nem is volt olyan régen, klímának azt neveztük, amit a frissen formálódó középosztály rendelt extraként az Opeljába. 2019-re a bizonyítottan az emberi tevékenységnek betudható, globális szinten tapasztalható éghajlatváltozás miatt a klíma a magyarban leginkább szóösszetételek előtagjaként szerzett magának soha nem hervadó babérokat, olyan szavakban, mint a klímaváltozáshoz szorosan kapcsolódó klímajóslat, a klímamigráció, a klímapara, a klímahisztéria (fiatalosan: -hiszti) vagy a klímaszorongás. 2020-ra felkészül: klímatéboly, klímaátok, klímabérenc.

2020-ra kellemes enyhülést, megnyugvást, hideg fejet kíván:

a Qubit szerkesztősége