Egy pofonegyszerű és olcsó rutinmegoldással napok alatt le lehetne tesztelni a teljes magyar népességet
Glattfelder Tamás közgazdász és Török Ákos informatikus már hosszabb ideje foglalkozik egészségügyi problémák megoldásával. Mikrobiológus és genetikus barátaik – így Vilmos Péter, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének tudományos főmunkatársának – bevonásával hétfőre kidolgoztak egy olyan javaslatcsomagot, amely tömeges szűréssel kezelné az egybehangzó előrejelzések szerint Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon is még csak most kibontakozó vírushelyzetet.
Mint a Qubitnek elmondták, a bárki által elérhető dokumentumban összefoglalt javaslatuk az élettudományi kutatásokban és egészségügyi laboratóriumokban széles körben használt, automatizált polimeráz-láncreakció (PCR, polymerase chain reaction) módszerén alapul. Ez a ma már világszerte rutinszerűen alkalmazott molekuláris biológiai technológia analízis céljából lehetővé teszi a DNS egy kis darabjának megsokszorozását. A PCR általánosan használt módszer például az örökletes betegségek kimutatására, a genetikai ujjlenyomatok azonosítására és nem utolsó sorban a fertőző betegségek diagnosztizálására.
Tömeges nyálminta
Glattfelder és Török szerint a COVID-19-járvány megfékezéséhez alapvetően tömeges és gyors mérésre van szükség annak érdekében, hogy a fertőzötteket izolálni lehessen. Mint állítják, „ezzel emberéleteket mentünk meg, valamint elérhető, hogy a nem-fertőzöttek minél hamarabb működtessék a gazdaságot, társadalmat”.
Javaslatuk szerint a tömeges tesztelés egyik lehetséges, viszonylag olcsó megoldása a rendelkezésre álló PCR berendezések hadrendbe állítása, aminek révén a magyar lakosság egésze akár napok alatt is végigtesztelhető lehetne. Glattfelder és Török szerint „így az elhalálozási szám is alacsonyan tartható lenne, a GDP-ben mért gazdasági visszaesés pedig még a legszerényebb számítások szerint is 120-130 milliárd forinttal csökkenthető volna pár hónapra vetítve”.
Szerintük a PCR pooling néven emlegetett módszer hatékony megoldás lehet a koronavírus jelenlétének kimutatására, már csak azért is, mert a nemzetközi mikrobiológia szakirodalomban már hozzáférhető a koronavírus teljes leírása, és rendelkezésre állnak azok az egyedi jegyek is, amelyek révén rutinfeladat az azonosítás.
A pooling lényege, hogy nem egy, hanem több személy nyálmintáját használják. Az izraeli műszaki egyetem, a Technion kutatói által korábban a koronavírusra kidolgozott és március 18-án publikált protokollját alapul véve tömeges nyálmintával minimum 15, maximum 64 fős közösség tagjait tesztelnék – ez néhány családot jelentő lakó- vagy egy teljes munkahelyi közösséget jelentene.
Nagyságrendi ugrás
Mint Glattfelder és Török a Qubitnek elmondta, az ötlet ugyan túlságosan is egyszerűnek tűnhet, de az 1 és a 15, illetve 64 közötti nagyságrendi különbség a jelen helyzetben alapvető jelentőséggel bír a vizsgálatok elvégzésének időtartama és a költségek tekintetében is.
„Ha újra és újra szűrünk, és izoláljuk a fertőzötteket, akkor gyakorlatilag mindig visszaugrunk az exponenciális görbe egy igen korai pontjára. Ezzel az iteratív módszerrel a belső forrásokból történő újra kitörést kell megelőzni. Így 2-5 hónapig érdemes kezelni a helyzetet, amikortól várhatóan az olyan egyéb módszerek, mint az 5 perces egyéni szűrés, a vakcina, vagy a veszélyeztetettség személyre szóló megállapítása más feloldást nem adnak a problémára” – mondta a két ötletgazda.
A receptjavaslat
Az alábbiakban a Glattfelder és Török javaslatának vázlatos kivonatát ismertetjük:
- a teszteléshez szükséges 200-250 PCR készülék elérhető az országban, akár bérléssel, akár más járványügyi intézkedéssel;
- szükséges a 3 műszakos használat megszervezése;
- valamint a folyamat logisztikájának kialakítása.
A javaslatot eddig vizsgáló szakértők Glattfelder és Török szerint összességében kivitelezhetőnek találták az alábbiak lebonyolítását:
a mintagyűjtő edények beszerzése, terítése;
a minták azonosítása (például mobilszámok segítségével);
szakszerű és egyben biztonságos csoportos mintavétel;
a levett minták szállítása a PCR gépekhez;
elsődleges (sms) kiértesítések, és másodlagos, jogilag kötelező érvényű karantén kiértesítés;
a PCR gépek kellékanyag beszerzése és ellátása.
A javaslatot jegyző csapat szerint egyszerre 200 gépen naponta 96 x 8 x 200 teszt végezhető el, ez 153 600 mérést jelent. Ezt kell megszorozni 15-tel vagy 64-gyel. Az eredmény 2,3 millió személy naponta, 64-es minta esetén pedig 9,8 millió, ami megegyezik Magyarország teljes lakosságával.
Pontosság?
A metódus növeli az egészségügyi rendszer hatékonyságát (szakszóval: áteresztőképességét) is, hiszen 15-ször, illetve 64-szer több mintát lehet egységnyi idő alatt tesztelni. Ráadásul a hozzáférhető PCR kitek piaci ára alapján az egy főre jutó teszt anyagára 4700 forintról 317 forintra csökken, ami a teljes lakosság tesztelése esetén 42 milliárd helyett 2,9 milliárd forintot jelent – a 64-es minta esetén pedig az összeg ennek is csak a negyede.
A metódus hátránya, egyben az előnye is: 15-szörös (64-szeres) fals pozitívot ad, azaz az egy körben mért személyek mindegyike azt a jelzést kapja, hogy „kérjük, nagyon komoly karantént tartson, mert komoly eséllyel megfertőz másokat". Ez viselkedésben lényegesen eltérő eredményre vezet, mint a jelenlegi, „én biztosan nem vagyok beteg” magatartás.
Glattfelder és Török szerint a későbbiekben 14-30 naponta a teljes lakosság tesztelését meg kellene ismételni legalább fél éven át. Mint mondják, a gyakoriság függ a duplázódási rátától és a PCR-mérés pontosságától.
Javaslatuk szerint a teljes szűrés és izoláció után a határokon való további szűréssel kizárható lenne a járvány újbóli kitörése, hiszen a módszerrel a belső forrásokból történő újbóli járványt előznék meg. A tömeges szűrés pedig azonnal elhagyható, amint lesz elérhető gyógyszer, vakcina vagy az általuk javasoltnál hatékonyabb személyre szóló gyorsteszt.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: