Az Ipsos Piac- és Közvéleménykutató cég legújabb felmérése szerint a világ lakosságának több mint harmada leginkább a koronavírus-járvány legújabb hullámától és annak egészségügyi következményeitől tart, míg a gazdaság visszaesésétől és az infláció növekedését alig több mint negyedük tartja a legnagyobb veszélynek. Magyarországon azonban a regionális adatok szerint a világtrendekkel ellentétes mentalitás uralkodott el. A hazai lakosság a korrupciót, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését és az egyre növekvő inflációt tekinti a legnagyobb fenyegetésnek.

A legfrissebb adatsorok szerint a világ lakosságának 35 százaléka szerint az országát fenyegető legnagyobb veszély az immár két éve tartó pandémia legújabb, omikron-variáns okozta hulláma. Ettől legjobbn a dél-korai, az ausztráliai, a malajziai és a kanadai lakosság tart, ezekben az országokban a megkérdezettek közel fele vagy több mint fele az új járványhullámot nevezte meg legnagyobb veszélyként. A potenciálisan halálos koronavírus-járvány után az öt legfontosabb fenyegetettségként a világ polgárai a mélyszegénységet és társadalmi egyenlőtlenséget, a munkanélküliséget, a korrupciót és a bűnözést említették. Az inflációt minden ötödik ember tartotta a legfontosabb aktuális problémának.

Magyarországon ezzel szemben a megkérdezett ezer ember majdnem fele a korrupciót, 38 százaléka a szegénységet és társadalmi egyenlőtlenséget, 26 százaléka pedig az inflációt említette a legnagyobb általa megélt fenyegetésként. A válaszadóknak mindössze a 23 százaléka említette, hogy a pandémia újraéledésére potenciális veszélyként tekint.

Ennek tudható be, hogy bár a tavaly nyári, a járvány harmadik és negyedik hulláma közé eső átmeneti időszakhoz képest nőtt a járvány terjedése elleni egyéni védekezésben tanúsított hajlandóság, az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest jelentősen csökkent a járványügyi fegyelem.

Miközben tavaly ilyenkor még az emberek több mint 95 százaléka viselt legalább alkalmanként maszkot, most a válaszadóknak csak a négyötöde említette, hogy a személyes védekezési eszköztárába a maszkviselés is beletartozik. A gyakori kézmosásra való hajlandóság 80 százalékról alig több mint 60 százalékra esett vissza, vagyis nagyjából a két járványhullám közti időszakra jellemző tendenciák rögzültek. A testi kontaktus, például a kézfogás kerülése 65 százalékról 45 százalékra esett vissza, és az emberek Magyarországon a személyes találkozásokat sem nagyon tartózkodnak már, míg tavaly ilyenkor az emberek fele meghozta ezt az óvintézkedést, mára alig az ötödük tartja ezt szükségesnek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Miért a szappanos kézmosás a legjobb, amit tehetsz a járvány megelőzéséért?

Gara Tícia tudomány 2020. március 4.

Kétféleképpen lehet csökkenteni a kézen megjelenő kórokozók számát: vagy eltávolítja, vagy megöli őket az ember. Bár az utóbbi tűnik drasztikusabbnak, egy mikrobiológus a jó öreg szappan és a víz mellett érvel.

A halálozási számok az egekben, de a magyarok még az enyhe korlátozásokat sem veszik elég komolyan

Radó Nóra tudomány 2021. április 12.

Miközben a koronavírus miatti halálozásban Magyarország az élen járt, a magyarok mobilitása alig változott a világjárvány előtti időszakhoz képest – derül ki a közép- és kelet-európai térség halálozási és a mobilitási adataiból, valamint az Oxfordi Egyetem kormányzati intézkedéseket mérő indexéből.

Egyetlen sokatmondó képen, hogy mennyit tesz egy alapos kézmosás

Dippold Ádám tudomány 2020. március 9.

Az első képen a kézmosás nélküli alaphelyzet látható, az utolsón az alapos, 30 másodpercen át tartó szappanos kézmosás eredménye.