A járvány miatti lezárások okozhatták az özönvízszerű esőzéseket 2020-ban Kínában

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A SARS-CoV-2 terjedésének megakadályozására 2020-ban Kína szigorú lezárásokat vezetett be, emiatt hirtelen lecsökkent a szén-dioxid-kibocsátás és az aeroszolok mennyisége a légkörben. Ez azonban rövid távon olyan atmoszferikus változásokhoz vezetett, amely fokozta az esőzések mértékét – olvasható a Nature Communications folyóiratban múlt pénteken megjelent tanulmányban. A tudósok hozzáteszik azonban, hogy a kibocsátás hosszú távú visszavágása valószínűleg nem jár hasonlóan szélsőséges eseményekkel.

2020 nyarán súlyos áradások sújtották Kína középső és keleti részét, augusztusig több mint kétszáz ember életét vesztette vagy eltűnt, és milliókat kellett kitelepíteni otthonából. A Jangce folyón és környékén 1961 óta nem tapasztalt hevességű esők pusztítottak. A mérések szerint a korábbi 41 év átlagához képest 2020 júniusában és júliusában 79 százalékkal nőtt a csapadék mennyisége.

Mentőcsapat igyekszik kimenteni az áradások sújtotta lakókat a délnyugat-kínai Szecsuán tartománybeli Nejcsiangban 2020. augusztus 18-án.Fotó: STR/AFP

A tudósok szerint a kibocsátáscsökkenés az extrém nyári esőzések mintegy harmadáért lehet felelős. A Nature Communicationsben megjelent tanulmányban a szerzők megmutatják, hogy az elmúlt négy évtizedben a Kelet- és Közép-Kína területén tapasztalt nyári esőzések a légkörbe kerülő aeroszolok mennyiségének növekedése miatt megritkultak. Az aeroszolszennyezést apró, szálló szemcsék okozzák, amelyeket ásványi eredetű üzemanyagot, például szenet égető gyárak bocsátanak ki. 

Ezeknek a részecskéknek a hiánya és az üvegházhatású gázok csökkent kibocsátása 2020-ban ellentétes hatást váltott ki: hirtelen megnőtt az esőzések mértéke. Az összefüggés azonban nem ennyire egyszerű. Yang Yang, a Nankingi Informatikai és Műszaki Egyetem professzora és a tanulmány vezető szerzője a BBC kérdésére elmondta, az aeroszolok csökkenése miatt a szárazföldön felmelegedést tapasztaltak, az üvegházhatású gázok csökkenése miatt az óceánok felett viszont lehűlt a levegő, ez pedig megnövelte a szárazföldi és a tengeri hőmérsékletek különbségét, ami fokozta a nyomást a Dél-kínai-tengeren és a Filippínó-tengeren. A nyomáskülönbség felkorbácsolta a szeleket, amelyek párás levegőt szállítottak Kelet-Kína fölé, ami végül intenzív esőzésekben kulminálódott.

A klímaváltozás és a globális felmelegedés lassítására számos kormány igyekszik a kibocsátások csökkentését előrevetítő politikákat bevezetni, és átállítani energia-rendszerét fosszilis tüzelőanyagokról például megújulókra. Yang szerint jó kérdés, hogy ez az átállás magában hordozhatja-e az olyan szélsőséges időjárási jelenségek veszélyét, mint amivel Kína 2020-ban kénytelen volt szembesülni. 

Mivel a kibocsátás 2020 elején drámaian és hirtelen csökkent le, ez azonnali és szélsőséges hatást váltott ki az éghajlati rendszer több elemében. Egy efféle változás azonban nagyon más, mintha folyamatos és fokozatos kibocsátáscsökkentésről lenne szó - vélte a kutató.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: