Az itt élő Magyarosaurushoz képest hatalmas, busz méretű dinoszauruszok vándoroltak Európába 70 millió éve
A kréta időszak utolsó néhány millió évében az európai szigetvilágában egyszerre éltek hatalmas, autóbusz hosszúságú növényevő dinoszauruszok, és nagyjából autó méretűek, mint az Erdélyben 1915-ben felfedezett Magyarosaurus dacus.
Ezek egy csoportba, a titanoszauruszokhoz tartoztak, csakúgy, mint a most Spanyolországban újonnan leírt, a kontinensünkön valaha megtalált legteljesebb és egyik legnagyobb növényevő dinoszaurusz, az Abditosaurus kuehnei. Az 1954-es felfedezésétől 60 évig a tudomány elől rejtve maradt lelet végre választ ad arra, hogy miért voltak ebben az időszakban az európai titanoszauruszok annyira különbözők.
A fosszília február 7-én a Nature Ecology and Evolution folyóiratban közölt vizsgálata szerint az Abditosaurus elődei Afrikából érkeztek Európába, a tengerszint csökkenésével megnyíló vándorlási útvonalakon. Az új titanoszauruszok megérkezése a kutatók szerint fokozatos változásokat hozott az európai ökoszisztémában, ahol a nagyobb titanoszauruszok elkezdték a szigetvilági léthez alkalmazkodott és ezért kisebb dinoszauruszokat felváltani.
A késő krétában az egész Földön elterjedt, és a valaha volt legnagyobb szárazföldi állatokként számon tartott titanoszauruszok alkották a sauropodák legjelentősebb, egészen a 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalásig virágzó csoportját. A kréta időszak utolsó néhány millió évében a Föld kontinensei már elkezdtek emlékeztetni mai formájukra, de Európa területén még szigetvilágok léteztek, és az Alpok formálódása is éppen csak megkezdődött.
A Bernat Vila, a Barcelonai Autonóm Egyetem paleontológusa és kollégái által leírt, hozzávetőleg 17,5 méter hosszú és 14 ezer kilogramm tömegű Abditosaurus 70,5 millió évvel ezelőtt egy nagy, Ibero-Armorican-szigetnek nevezett területen élt, amely a mai Spanyolország, Portugália és a mai Franciaország délnyugati részén helyezkedett el. A dinoszaurusz maradványainak egy részét, köztük combcsontokat és felkarcsontokat eredetileg Walter Georg Kühne fedezte fel 1954-ben, a katalóniai Tremp községtől néhány kilométerre, egy 70,5 millió éves, a kréta időszak maastrichti korszakára eső formációban. Vila és kollégái 2012-2014 között 12 nyaki csigolyát, 6 bordát és más csontokat találtak ugyanazon a néhány méteres területen, ahol Kühne végezte feltárásait.
A kutatók szerint a maradványok mind egy egyedhez tartoznak, amely 14 titanoszauroszokra jellemző jelleggel rendelkezik, de olyanokkal is, például a nyaki csigolyák formáját tekintve, amelyek az állatot különlegessé teszik a titanoszauruszok között – mindez lehetővé téve egy új faj leírását. A dinoszaurusz evolúciós rokonságának meghatározására a kutatók az állat anatómiai jellegeit alapul véve filogenetikai vizsgálatot végeztek. Ez feltárta, hogy az Abditosaurus legközelebbi ismert rokona az Egyiptomban felfedezett, közel 27 méteres hosszúságot elérő Paralititan, távolabbiak pedig más afrikai és dél-amerikai titanosaurusok, amelyek az egykori Gondwana szuperkontinensen alakultak ki közel 100 millió éve.
A kutatók a 17,5 méter hosszú, a területen nagynak számító Abditosaurus csontjain semmi jelét nem találták az izolált zsugorodás jelenségének, ami jellemző volt a Nopcsa Ferenc által megtalált Magyarosaurusra és sok más, az európai szigetvilágban élő, egyéb kontinenseken élő rokonaikhoz képest kisebb méretű dinoszauruszra. Ezt a jelenséget valószínűleg a szűkös erőforrásokkal rendelkező szigeteken az állatok evolúciójára évmilliókig nehezedő szelekciós nyomás válthatta ki. Az Abditosaurus többi európai titanoszaurusztól való eltérése és a filogenetikai vizsgálat eredményei a kutatók szerint mind egyértelműen arra utalnak, hogy a dinoszaurusz elődei Afrika északi részéről vándoroltak Európába.
A vándorlásra 70,6 millió éve kerülhetett sor, amikor az ősi Tethys-óceán nyugati részén a tengerszint egy ideig alacsonyabb volt, és előtárta a tenger alól a karbonátos kőzetekből álló formációkat, amelyeken a titanoszauruszok át tudtak kelni Afrikából Európába. Az Abditosaurus a kutatók szerint már a megváltozott titanoszaurusz-fauna képviselője lehetett, ami nagyobb termetű állatokból állt, és a növényevő sauropodák esetében egyre kevésbé mutatta az izolált zsugorodás jeleit. Ez a trend szerintük az európai szigetvilág más részeit, így a Magyarosaurus egykori Haţeg-szigeten lévő élőhelyét is érinthette.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
