Lenyűgöző állapotban fennmaradt dinoszauruszembrió nyújt betekintést az őslények fejlődésébe

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

A paleontológusoknak régóta nagy kihívást jelentett annak kiderítése, hogy a dinoszauruszok hogyan fejlődtek a tojásaik belsejében, hiszen már a jó állapotban fennmaradt dinótojások is ritkák, azok meg pláne, amelyek embrionális dinoszauruszok fosszíliáit is magukban rejtik. Aztán jött a kutatók nagy reménysége, YLSNHM01266.

A hosszú kódnévvel ellátott lelet egy kiváló állapotú, fejlett oviraptor-embriót takar, amelynek fosszíliáját körülbelül 20 éve fedezték fel a dél-kínai Csianghszi tartományban található Kancsou városában. A hosszúkás tojásban fészkelődő, csőrével leginkább egy papagájra hasonlító kis dinó C-alakba gömbölyödve, fejét a karjai és lábai közé dugva várta a kikelés pillanatát, ami végül sosem jött el. A mai madarak ugyanezt a pózt veszik fel a tojásaik belsejében – ez az evolúciós jellemző is megerősíti, hogy a madarak a velünk élő dinoszauruszok.

A különleges fosszíliát Waiusm Ma, a Birminghami Egyetem paleontológusa vezetésével mutatták most be az iScience című szaklapban. Mint írják, eleinte az sem volt egyértelmű, hogy a lelet egy tojást takar, ennek ellenére a Yingliang Group nevű kőipari cég megvásárolta a megtalálójától, majd miután évekig várakozott a raktárban, a vállalat egy természettudományi múzeum építése miatt újra elővette a fosszíliát. A kutatók ekkor fedezték fel, hogy egy tojásról van szó, ráadásul a héjában lévő törések a belsejében található apró csontokra utaltak. Miután a szakértők lekaparták a külső héjat, a valaha látott egyik legjobb állapotban fennmaradt dinóembrióra leltek.

A Kínában talált oviraptor-embrió, YLSNHM01266Forrás: Lida Xing et al 2021

„Nagyon meglepődtem, amikor megláttam ezt a dinoszauruszembriót. Gyakran előfordul, hogy az embriók vagy nem teljesek, vagy apró csontok egyvelegeként maradnak fenn a héjon belül. Az YLSNHM01266 viszont a csőrétől a farkáig teljes, így a fosszíliák preparátorai által a tojásba vágott lyuk szó szerint ablakot nyit a kis dinoszaurusz fejlődésére” – mondta Ma a Smithsonian Magazine-nak.

Az embrió a 66–72 millió évvel ezelőtt élt oviraptorok csoportjába tartozik. Az oviraptorok tollas, csőrös, mindenevő dinoszauruszok voltak, és bár nevük jelentése „tojásrabló,” idővel kiderült, hogy az elnevezést egy félreértés okozta. Mivel az első oviraptort tojásokkal együtt találták meg, úgy gondolták, fészekrablás közben érték tetten, ezzel szemben a későbbi leletek bizonyították, hogy a gyakran fészkükön ülő oviraptorok valószínűleg a legfigyelmesebb szülők közé tartozhattak. Az oviraptorok tojásai alapján ma már ismertek a fészekrakási és költési szokásaik, a tojáshéjuk színe, és most már az embriófejlődésük részletei is.

Az oviraptor művészi ábrázolásaFotó: JULIUS CSOTONYI/Leemage via AFP

A dinóembrió testtartása a kutatók szerint a csirkéknél megfigyelhető póz ősi megfelelője. Amikor a csirke a tojáson belül a jobb szárnya alá bújtatja a fejét, testével pedig összegömbölyödik, segít stabilizálni a fejét a kikelésnél – a fosszília alapján ugyanez történhetett az oviraptoroknál is.

A különböző dinók különbözőféleképpen keltek ki tojásaikból. A hosszú nyakú, növényevő sauropodák (mint a Brachiosaurus) például az ormányukon található nyúlvány segítségével, a krokodilokhoz és gyíkokhoz hasonlóan szúrták át a tojást, és lökték ki magukat. Emellett ma is vannak olyan röpképtelen madarak (mint az emuk), amelyek kirúgják magukat a tojásból. Az oviraptor-tojás azonban arra utal, hogy ezeknek a dinóknak legalább néhány fontos közös vonásuk volt a madarakkal, és hogy a modern madarak számos tulajdonságukat a dinoszauruszoktól örökölték – például a tollakat, a villacsontot vagy a világos színű tojásokat. Az ilyen kapcsolatok megtalálása segíthet a paleontológusoknak jobban megérteni, hogyan éltek a réges-rég kihalt dinoszauruszok.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: