Mintha Moszkvában diktálták volna az új „amerikai” béketervet
Ha Ukrajna változtatás nélküli elfogadná a javaslatot, az felérne Kijev kapitulációjával.
Ha Ukrajna változtatás nélküli elfogadná a javaslatot, az felérne Kijev kapitulációjával.
Miért nő újra a magyar államadósság? Van-e okunk optimizmusra 5-10 éves távon? Zsiday Viktor közgazdász-elemzővel a globális gazdasági környezetről és a magyar kilátásokról beszélgettünk.
A három béketerv összevetése jól mutatja, hogy nem lesz egyszerű feladat megállapodásra jutni. Az is biztos, hogy a magyar kormány önfeledt azonosulása Trump gyors békekötésre vonatkozó ígéretével minden alapot nélkülözött.
A hágai NATO-csúcson történelmi döntés született: a tagországok vállalták, hogy 2035-re a GDP-jük 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítják. Ez több mint duplája az eddigi 2 százalékos vállalásnak, de mi szükség van erre, és mik lehetnek a következményei?
Kína felemelkedésével véget ért az egypólusú világrend, ezért az Egyesült Államoknak új stratégiára volt szüksége, ami nagyobb tehermegosztással jár a szövetségesek között. Zeöld Zsombor szerint ez nem meglepő, de a változások üteme sokkolta Európát.
Egyelőre sem az orosz, sem az ukrán társadalomban nem tört meg lényegesen a háború támogatottsága. De mi kell a békéhez? Meddig bírják a felek? Milyen az aktuális hadi helyzet, és mi következhet ebből? Ezekről is beszélt Rácz András hadtörténész a 9. Qubit Live-on.
Az amerikai hírszerzés szerint egyelőre nincs közvetlen jele annak, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyverek bevetésére készülne. De mik egyáltalán ezek a fegyverek, és milyen fizikai, környezeti és katonai hatásai lennének alkalmazásuknak?
A kiberháborúban egyelőre Ukrajna és a nyugati világ áll nyerésre, de az oroszok okozhatnak még meglepetéseket – hangzott el Krasznay Csaba, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője, Nemes Dániel cégvezető és Balogh Turul biztonsági szakértő szerdai beszélgetésén.
„Keménynek kellene lenni, nem olyannak, mint a fagylalt!” – mondta a Kijev-Mohil Egyetem összehasonlító politikatudományi professzora a CEU pénteki online kerekasztal-beszélgetésén arról, hogyan védhetné meg Ukrajnát a nyugat.
Igaza van az orosz elnöknek? Milyen szerződések és egyéb dokumentumok szabályozzák Oroszország és Ukrajna kapcsolatát? Mennyiben tekinthetők legitimnek Moszkva december közepén megfogalmazott igényei, és mennyiben felelnek meg a történelmi tényeknek a Putyin által felhozott érvek?
A török hadsereg bevásárolt az orosz gyártmányú S-400 rakétavédelmi rendszerből, amit F-35-gyilkosnak is neveznek. Mégis ők gyártják az F-35 egyes komponenseit, hiába az amerikai tiltás.