Eddig nem ismert ősi kultúra nyomaira bukkantak Kínában

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Pekingtől alig 140 kilométerre nyugatra a Csianghszi tartományban található régészeti lelőhelyen meglepő leleletek kerültek felszínre – számolt be a Nature folyóiratban szerdán, március 2-án megjelent tanulmányról a LiveScience.

Az ásatásokat végző kutatók 2,5 méterrel a talajszint alatt olyan, a radiokarbonos kormeghatározás és más elemzések alapján 41 ezer és 39 ezer évvel ezelőtti iszapos üledékrétegre bukkantak, amely kőkorszaki kincsesbányának bizonyult. A leletek között 430 emlőscsontot, egy tűzhely, a vas-oxid-tartalmú ércek mállási termékéből származó okkersárga festékanyag felhasználásának és feldolgozásának tárgyi bizonyítékai, továbbá csonteszközök, valamint 380 darab finoman megmunkált apró kőszerszám is akadt.

Ismert, hogy az okkert például ragasztókhoz, sziklaképek vagy testdíszítések készítéséhez használták a kőkorszakban. De a kutatók nem tudták egyértelműen meghatározni, hogy mire is használták a festékanyagot a Hsziamapej nevű lelőhely 40 ezer évvel ezelőtti lakói. Az okker nyomait több kőszerszámon is kimutatták, az eszközök jellege pedig arra utal, hogy a festékanyagot a bőrfeldolgozás során használhatták adalékként, illetve a kőszerszámok nyeleinek rögzítésére afféle markolatragasztóként. 

A hsziamapeji lelőhelyFotó: Fa-Gang Wang

A fejlett festék- és szerszámhasználat mindenesetre meglepte a kutatókat, mert korábban csak a kelet-ázsiai lelőhelyeken találtak hasonló korú tárgyakat.

A régészeti leletek alapján az sem egyértelmű, hogy kik laktak 40 ezerrel évvel ezelőtt a lelőhelyen. Néhány nyom a modern emberre utal ugyan, de a régészek nem biztosak abban, hogy a neandervölgyi és gyenyiszovói emberek nem élhettek itt. A következtetések levonását az is nehezíti, hogy Hsziamapejben nem találtak emberi maradványokat.  Ilyenek csak a 110 kilométerrel távolabb fekvő Tianyuandong nevű lelőhelyről kerültek elő, bár az ottani Homo sapiens fosszíliák több ezer évvel fiatalabbak.  

40 ezer éves finoman megmunkált kőeszközök HsziamapejbőlFotó: Wang at al

A kutatók a LiveScience kérdésére elmondták, hogy az sem kizárt, hogy kevert népességű kultúrára bukkantak, mert a korábbi eredmények azt mutatják, hogy Észak-Ázsiában a modern ember populációi keveredtek a neandervölgyi és gyenyiszovói emberek csoportjaival. Nem mellesleg, mivel a neandervölgyiek is használtak okkert, a festékhasználat bizonyítékai nem adnak támpontokat arra vonatkozóan, hogy mely emberfaj tagjai éltek a helyszínen.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: