Elkészült az emberi faj legnagyobb családfája, 231 millió leszármazási vonallal

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A Földön élő összes ember egyetlen nagy családot alkot, amit a csütörtökön bemutatott, a Homo sapiens valaha készített legátfogóbb, nagyjából 231 millió leszármazási vonalat tartalmazó családfája is jól mutat. Az MIT, a Harvard, valamint az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem kutatói a világ több mint 3600 emberének modern és ősi genomjából származó adatai alapján készítették a családfát, amit „mindenki genealógiájának” neveznek.

A Science folyóiratban megjelent tanulmány segít körülhatárolni az ember genetikai sokféleségét, és feltérképezni, hogy az emberek milyen rokonságban állnak egymással világszerte. A kutatók arra is rámutatnak, hogy fajunk Afrikában alakult ki, mielőtt a bolygó többi területén elterjedt volna – a mai ember genetikai variációjának legrégebbi gyökerei Északkelet-Afrikába nyúlnak vissza, még az emberi faj kialakulása előtti időkbe.

„Az általunk azonosított legkorábbi ősök egy olyan földrajzi helyre vezethetők vissza, amely a mai Szudán területén található. Ezek az őseink akár egymillió évvel ezelőtt, sőt még régebben élhettek, ami jóval korábbi időpont a Homo sapiens korára vonatkozó jelenlegi, 250–300 ezer éves becsléseknél. Tehát a genomunk egyes darabjai olyan egyedektől származnak, akiket nem ismerünk el modern emberként” – mondta a Reutersnek Anthony Wilder Wohns, az MIT és a Harvard Egyetem közös genomikai kutatóközpontja, a Broad Institute kutatója.

Ezek a genetikai nyomok valószínűleg a Homo erectus fajtól származnak, amely körülbelül 1,9 millió–110 ezer évvel ezelőtt élt, és az első olyan faj volt az ember evolúciós történetében, amelynek testarányai hasonlóak voltak a modern emberéhez. A tanulmány szerint az olyan kihalt fajoknak, mint a neandervölgyi vagy a gyenyiszovai embernek ma is élnek genetikai leszármazottai szinte az egész világon, kivéve Afrikát.

„A Pápua Új-Guineában és Óceánia térségében élő emberek elég nagy mennyiségben rendelkeznek gyenyiszovai ősökkel, de Európában is van ilyenre példa” – mondta Wohns. A tanulmány szerint a Homo sapiens csoportjai különböző időpontokban hagyták el Afrikát, a legjelentősebb vándorlások nagyjából 72 ezer évvel ezelőtt indultak. A kutatók annak a lehetőségét is felvetik, hogy az ember jóval azelőtt benépesítette Amerikát és Óceániát, hogy az emberi jelenlétre utaló legkorábbi régészeti bizonyítékok felbukkantak volna ezeken a területeken.

„Becsléseink szerint 56 ezer évvel ezelőtt már voltak elődeink Amerikában. Az emberi ősök számát Óceániában szintén 140 ezer évvel ezelőttre becsültük. Ezek azonban nem olyan szilárd bizonyítékok, mint egy radikarbonos kormeghatározású lelet vagy fosszília” – tette hozzá Wohns.

A kutatók a világ különböző tájairól származó emberek összesen 3601 genetikai mintája és nyolc ősi minta felhasználásával állították össze a gigacsaládfát – a legrégebbi minta egy szibériai barlangból származik, mintegy 110 ezer éves neandervölgyi maradványokból. Ahogy Wohns elmondta: „Az emberiség története a génjeinkben van megírva, és családfánk rekonstruálása lehetővé teszi, hogy elolvassuk ezt a történelmet.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: