A kelet-antarktiszi Conger-selfjég, amelynek felszíni területe nagyjából 1200 négyzetkilométer volt, március 15-e körül összeomlott, jelentették kutatók pénteken. A selfjegek az óceánon úszó jégtakarók nyúlványai, amelyek fontos szerepet játszanak abban, hogy a szárazföldi jég lassabban olvadjon bele az óceánba, így mérséklik a tengerszint emelkedésének ütemét.

Ebben az időszakban szokatlanul magas, az éves átlagnál 40 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet mértek a keleti Concordia állomáson, -11,8 Celsius-fokos melegrekordot beállítva. Ezt egy úgynevezett légköri folyó okozta, ami a nedves levegő hosszú és keskeny sávja, amely az Egyenlítő felől szállít bődületes mennyiségű vízpárát a pólusok felé – a kutatók szerint egy ilyen ejtette csapdába a hőt a kontinens fölött.

Bár a NASA föld- és bolygókutatója, Catherine Colello Walker szerint a Róma méretű Conger-selfjég viszonylag kisebbnek számít, ez az egyik legjelentősebb összeomlás az Antarktiszon a 2000-es évek eleje óta, amikor szétesett a Larsen B-selfjég. „Ennek valószínűleg nem lesz óriási hatása, de jól jelzi, hogy mire számíthatunk a jövőben” – mondta Walker a Guardiannek.

A Conger-selfjég több mint 15 éve kezdett zsugorodni, de egészen 2022 elejéig csak lassan és fokozatosan. Aztán a március 4-i mérésen azt látták, hogy a januárban mért, körülbelül 1200 négyzetkilométeres felszínének több mint felét elveszítette a jégtömeg, alig két hónap alatt. A Copernicus Sentinel–1 műhold adatai szerint a selfjég mozgása március 5. és 7. között kezdődött igazán, majd a hónap közepén érkező hőhullámmal gyorsult tovább.

A kutatók szerint a kelet-antarktiszi régióra mindig úgy tekintettek, mint egy „hatalmas, magas, száraz, és mozdíthatatlan jégkockára”, mivel az itteni jég és alapkőzet geometriai tulajdonságai miatt nem olyan gyors a jégveszteség, mint nyugaton. Ezért még nagyobb figyelemmel kell követni a térségben történő hasonló eseményeket.

Az ausztrál Antarktisz-tudományi Kiválósági Központ vezetője, Matt King szerint, mivel a selfjegek egyébként is lebegnek, és mivel a selfjég mögötti gleccser elég kicsi, a Conger összeomlása önmagában nem lesz nagy hatással a tengerszintre. „Az éghajlat felmelegedésével azonban a jövőben még több selfjég szakadozik fel, ennél sokkal hatalmasabbak. Ezek már elengedők lesznek ahhoz, hogy komolyan megemeljék a globális tengerszintet” – mondta King.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A leszakadása és elolvadása közötti időszakban ezermilliárd tonna vizet zúdított az óceánba a világ legnagyobb jéghegye

Vajna Tamás tudomány 2022. január 24.

A tavaly áprilisban elolvadt A68a 2017 nyarán szakadt le az antarktiszi jégselfről. A Leeds-i Egyetem kutatói műholdas megfigyelések alapján számították ki, hogy sodródás közben mennyit és milyen sebességgel veszített víztartalmából.

Egy eltűnt antarktiszi tóból a Balaton édesvízkészletének egyharmada ömlött az óceánba

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2021. június 25.

Műholdfelvételeken észlelték az Amery jégpolcon kialakult, 2019 júniusában felszívódott tó eltűnését. Ha ezek az esetek megismétlődnek, egymást erősítve fokozhatják a hidrofrakciót a déli kontinensen.

Több darabra szakadt a világ legnagyobb jéghegye, de még így is súlyos következményekkel jár, ha partra sodródik

Qubit.hu tudomány 2020. december 24.

Az A68 az elmúlt három évben 64 százalékot veszített térfogatából, épp ezért azonban nagyobb az esély arra, hogy partot ér, vagy a partok közelében megfeneklik és ezzel alapvetően megváltoztatja Dél-Georgia ökoszisztémáját.