Feltalálták a napelemet, ami éjszaka is termel áramot
A Stanford Egyetem mérnökcsapata az Applied Physics Letters folyóiratban megjelent, áprilisi tanulmányuk szerint olyan napelemet fejlesztett, ami nem csupán nappal, hanem éjszaka is folyamatosan képes áramot termelni.
Az eszköz egy termoelektromos generátor, amely a napelem és a közvetlen környezetében lévő levegő hőmérsékletének csekély különbségéből keletkező elektromos feszültséget is képes árammá alakítani. A tanulmány szerint ez a módszer éjszaka is képes készenléti üzemmódban tartani a fényforrásokat, és árammal láthatja el a hálózaton kívüli és a minihálózatokba kapcsolt készülékeket. A minihálózatokat olyankor használják, amikor egy területet túl kevesen vagy túl messze laknak ahhoz, hogy bekapcsolják őket a fő áramhálózatba.
Nem ez az első alkalom, hogy éjszaka működő napelemet igyekeznek tervezni amerikai kutatók. Tavaly a Kaliforniai Egyetem munkatársai hoztak létre egy olyan napelemet, amelyik ideális éjszakai feltételek mellett akár 50 wattot is képes generálni, tehát körülbelül negyedannyit, mint egy hagyományos napelem nappali teljesítménye.
Ezek a technológiák nagyon hasznosak lehetnek a jövőben például a téli időszakokban vagy olyan térségekben, ahol kevés a napsütéses órák száma, vagyis éppen olyankor, amikor megnövekszik a fűtés és a világítás iránti igény és így az energiafogyasztás.
Nő a kereslet, csökken az ár
Az utóbbi években világszerte egyre nő a megújuló energiaforrások, köztük a napenergia iránti kereslet, és az ukrajnai háború miatt ez a jövőben csak növekedni fog. Ezzel párhuzamosan a napenergia előállításának költsége is megfizethetőbbé vált, a napelemparkok száma növekszik, a megújuló energiaforrások ipara pedig folyamatosan bővül.
Abigail Ross Hopper, az amerikai napenergetikai szakmai szervezet vezetője szerint fontos, hogy az orosz-ukrán háború okozta globális ellátási bizonytalanságban és az energiafüggőség csökkentése érdekében alternatív energiaforrásokba fektessenek. Az USA kormánya tavaly egy olyan tervet tett közzé, miszerint 2050-re az ország akár felének energiaigényét is képesek lehetnek napenergiából fedezni, a tervhez viszont rendkívüli befektetések kellenek a kormány részéről.
Az Európai Unióban szintén folyamatosan bővítik a megújuló energiaforrások arányát: míg 2004-ben a bruttó végső energiafogyasztás 9,6 százalékát, 2020-ban 22,1 százalékát fedezték tiszta energiából. Ez azonban nem egyenlően oszlik meg a tagállamok között: míg az arány 2020-ban Izlandon 83,7 százalék, Norvégiában 77,4 százalék, Magyarországon mindössze 13,9 százalék volt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: