Az űrből sugározna napenergiát a Földre egy kezdeményezés, amit a brit kormány is támogat

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A brit kormány komolyan veszi azt a javaslatot, amely szerint 16 milliárd fontból (ez 7000 milliárd forint) egy hatalmas naperőművet kell építeni az űrben, ahonnan aztán a Földre lehetne sugározni a megújuló energiát – jelentette be a héten George Freeman, Nagy-Britannia tudományügyi, kutatási és innovációs minisztere, aki korábban kockázatitőke-befektetőként is tevékenykedett. „Készen állunk a bátor megoldásokra. Nem fogjuk tudni az egészet finanszírozni, de támogatjuk az ehhez hasonló ökoszisztémákat” – mondta Freeman a Space Energy Initiative (SEI) program potenciális magánbefektetőinek és mérnökeinek találkozóján.

A SEI projekt keretében egy körülbelül 5 kilométer hosszú, több ezer tonnás műholdat szerelnének össze robotok segítségével a Föld körüli pályán. A nagyméretű fényvisszaverők a napelemekre irányítanák a Nap fényét, majd az így termelt energiát magas frekvenciájú rádióhullámokká alakítanák át, és egy ellipszis alakú, nagyjából 6 x 12 kilométeres földi vagy tengeri vevőállomásra sugároznák.

A tervek szerint egy műhold 2 gigawatt áramot termelne a hálózatnak, ami nagyjából egy atomerőmű teljesítményének felel meg. Mivel a műholdat az idő több mint 99 százalékában a Nap világítaná meg, éjjel-nappal, időjárástól függetlenül képes lenne áramot termelni. A SEI támogatói szerint a rádióhullámok sugárzása is biztonságos lenne, hiszen az energiaintenzitása az Egyenlítőnél mérhető napsugárzás kevesebb mint negyedét teszi ki – azt azért hozzáteszik, hogy a repülőgépek kommunikációjára gyakorolt hatásáról még további kutatások szükségesek.

A NASA illusztrációja egy 1976-os műholdas naperőmű tervérőlForrás: Wikimedia Commons

Az ötlet nem új (ahogy sok más modern technológia, ez is visszavezethető Isaac Asimovig), de sokáig elképzelhetetlen volt, hogy finanszírozható legyen egy ilyen kezdeményezés. A brit kormány által rendelt megvalósíthatósági jelentés szerint azonban az űrkutatásban érdekelt magánvállalkozások, például a SpaceX olyan szintre tudnák csökkenteni az egyes alkatrészek űrbe szállításának költségeit, hogy az már gazdaságilag is értelmezhető legyen. A britek arra is számítanak, hogy szövetségeseik, így az európai országok mellett az Egyesült Államok vagy Japán is beszállhat majd a radikális technológia finanszírozásába – így pedig már nem is olyan elképzelhetetlen egy kiterjedt polgári, űralapú napenergia-fejlesztési program.

A SEI társelnöke, Martin Soltau szerint egy összesen 15 napelemes műholdból álló konstelláció a 2040-es évek közepére Nagy-Britannia várható áramszükségletének mintegy 30 százalékát tudná biztosítani – ahogy azt is megjegyezte, hogy még az űrbéli naperőművek mellett is szükség lesz innovatív energiatermelési technológiák kifejlesztésére, ha a teljes karbonmentesség a cél.

Az űrnaperőmű fejlesztéséhez kezdetben 300 millió fontra van szüksége a kezdeményezőknek, az első teljes körű rendszer létrehozása a becslések szerint 16 milliárd fontba kerülne, és nagyjából 12 évig tartana.