Lehet, hogy megtalálták Nagy Theodorik 5. századi luxusvilláját
Csodálatosan kidolgozott mozaikokat találtak Montorióban, egy Verona közelében fekvő faluban, amikor a helyi gázszolgáltatók munkásai az elöregedett csöveket cserélték. A gázcsövek még okozhatnak problémát: a leletekhez nehéz hozzáférni, a most feltárt részt pedig nem lehet közszemlére tenni. Felmerült, hogy a mozaikot plexilappal burkolják le, és így tegyék látogathatóvá a helyszínt, de ez éppen a közművek miatt nehezen kivitelezhető, ezért a most feltárt részt alapos dokumentáció után visszatemetik.
A kutatók azt remélik, hogy a hatalmas, erődített palota Nagy Theodorik keleti gót királyé volt, bár erre egyelőre nincs más bizonyíték, mint a leletek kora és kidolgozottsága. Ez alapján annyi biztos, hogy a társadalom elitjéhez tartozott a tulajdonos. A régészek szerint az egész épület 15 ezer négyzetméteres lehetett, a dekorációk alapján most épp a palota fürdőjét találták meg. A teljes palota feltárása még várat magára, a nagy részére az elmúlt századokban lakóépületek épültek, a közműhálózat, a csatornák és a gázcsövek pedig alaposan megnehezítik a régészek munkáját.
Mivel a gázcsövek közvetlenül a most feltárt mozaikok felett haladtak el, nagyon valószínű, hogy valamikor már napvilágot láttak az alkotások, csak egyszerűen visszatemették őket.
Egyszer már előkerült
Vincenzo Tiné veronai örökségvédelmi biztos szerint bár az egész palota feltárása a jelenlegi körülmények között lehetetlen, a közműcéggel és Montorio vezetőségével közösen létrehozzák majd az épület virtuális alaprajzát, amelyben meg lehet nézni az eddigi feltárások eredményeit, amit pedig látogathatóvá lehet tenni, azt látogathatóvá is teszik. Emlék pedig bőségesen akad: a 19. század óta egymás után kerülnek elő mozaikok, díszek és egyéb leletek a palotából, de ezek közül az idők során sok megsemmisült, és ahogy a most feltárt mozaikok példája is mutatja, akadt olyan is, amiről a régészet nem is tudott.
Az ötödik-hatodik században uralkodó Theoderik keleti gót király számos palotát építtetett magának Itália-szerte, így egyáltalán nem lenne meglepő, ha a veronai épület is az övé lett volna (a leghíresebb a ravennai, az bizonyíthatóan az övé volt). A király eleve szeretett építkezni, gót létére pedig a célja a római aranykor helyreállítása volt, ez tükröződött az általa emeltetett épületekben is. Veronában is komoly helyreállítási munkálatokat rendelt el, megerősíttette a város falait és új épületeket is emeltetett.
A montoriói villa csodás kincseket rejthet, és ha sikerülne minél alaposabban feltárni, amit fel lehet belőle, művészettörténeti szempontból is jelentős helyszínné válhatna, a korszakból ugyanis elég kevés épület maradt fenn. A virtuális villakiállítás mellett a jövőben az eddig előkerült, de vissza nem temetett leletekből személyesen is megtekinthető kiállítás nyílik Montorióban.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: