A leleteket pedig hamarosan az alig 1500 fős lakosságú faluban állítják majd ki.
A Firenzében máig játszott reneszánsz futball, a calcio fiorentino az ókori görög episzkürosz és a római harpasztum egyenes ági leszármazottja, és nem ismer kegyelmet.
A cifra mozaikokra gázcsöveket cserélő munkások találtak rá Montorióban, Veronától nem messze. A villa gazdagsága és nagysága miatt a régészek arra gyanakodnak, hogy a keleti gót uralkodó otthonát sikerült megtalálni, de ha nem, akkor is jelentős korabeli politikus lakhatott a házban.
Olasz kutatók a firenzei mester fennmaradt cipőiből vontak le merész következtetéseket Michelangelo termetére nézve. Számításaik szerint a magassága nem érte el a 160 centimétert, de ez akkoriban nem volt olyan kirívó.
A szentek csodatételeit bemutató írások alapján, de a legmodernebb geológiai eszközökkel bizonyították be, hogy a 6. századi Itália társadalmát a klímaváltozás hatásai rázták meg. Az áradások vizsgálata és a vallási történetek határán azonban még mindig a Noé bárkáját ihlető nagy özönvíz eredete a sláger.
Befejezte tevékenységét az alapítvány, amely az elmúlt bő tíz évben mintegy kétezer elfeledett firenzei női alkotó művét kerítette elő paloták padlásairól és múzeumi raktárakból – a szuperhős nőket alkotó Artemisia Gentileschitől a tehetséges apácáig, Plautilla Nelliig.
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.