Sanghajban csaknem háborús állapotok uralkodnak a vírus miatt, felkészül: Peking

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

„Majdhogynem háborús állapotok uralkodnak” – mondta az évek óta Sanghajban élő vezetési tanácsadó, Holch Gábor a Qubitnek a több mint két és fél magyarországnyi lakosú, 26 milliós kínai nagyvárosban tapasztalható helyzetről. A Guardiannak egy névtelenül nyilatkozó sanghaji úgy írta le a folyamatosan növekvő covidos esetszámok és a negyedik hete tartó szigorú karanténhelyzet ellentmondásának abszurditását és a helyzet reménytelenségét, mint amikor valaki bikinit csomagol Szibériába, evőpálcikákkal akar steaket enni vagy úszni tanít egy sólymot. 

Sanghajban a koronavírusos esetek exponenciális növekedése miatt március elején  először részleges és fokozatos, majd teljes lezárást vezettek be a kínai hatóságok a zéró covid elv jegyében, és így hetek óta milliók kényszerülnek arra, hogy a négy fal között tengessék mindennapjaikat.

A drákói intézkedések azonban a jelek szerint nem képesek féken tartani az omikron variáns számlájára írható járványt: hétfőn 19 500 új tünetmentes fertőzöttet találtak a városban, 24 óra alatt 2 472-vel nőtt a tünetes megbetegedések száma, és 51-en vesztették életüket a koronavírus miatt, ez pedig egyenesen rekordnak számít a kínai megapoliszban. Emiatt, ha lehet, helyenként még szigorúbb szabályokat, és keddtől a város lakosságának újbóli tesztelését rendelték el a hatóságok. Habár a tömeges tesztelésen és a lokális járványgócok hermetikus lezárásán alapuló zéró covid elvet a korábbi járványhullámoknál sikeresen alkalmazták Kínában, a rendkívül fertőző omikron variánssal egyszerűen nem bír a rendszer – olyannyira nem, hogy a felfutó esetszámok miatt a helyiek már Pekingben is hasonló lezárástól tartanak. Akkor mégis miért ragaszkodik hozzá ennyire a kínai kormány?

Lezárások és zöld kerítések a semmiből

Az esetszámok szórványos megjelenésekor valószínűleg még a kínai gazdaság egyik motorjának számító Sanghaj vezetése sem gondolta, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök engedélyezi az egész város lezárását, ugyanis a sanghaji vezetők még egy nappal a város egyik felének lezárása előtt, március 27-én is úgy nyilatkoztak a sajtónak, hogy nemzetgazdasági szempontból Sanghaj túlságosan is fontos, és az egész várost érintő lockdown túlságosan sokba kerülne.

Emiatt nem is csoda, hogy amikor az egyes járványgócok elszigetelése helyett március 28. és április 1. között elrendelték a város Huangpu folyótól keletre fekvő részének, majd négy nappal később a város nyugati részének a lezárását, a kialakult helyzet nemcsak a lakosokat érte teljesen felkészületlenül, hanem a városvezetést is. Mivel az intézkedések így sem vezettek eredményre, azaz tovább nőtt a koronavírusos esetek száma, április 5-én teljes Sanghaj karanténba került. 

„Két hétig senki semmilyen körülmények között nem hagyhatta el a lakását. Most olyan szempontból kezd enyhülni a helyzet, hogy például egy adott lakópark parkos részére kimehetnek egy órára sétálni és tesztelni az ott lakók, de magát a lakóparkot nem hagyhatják el. Amit ijesztőnek tartok, hogy elkezdtek az egyes lakóparkok köré kerítésszerű dolgokat húzni, amelyek nem tűnnek annyira ideiglenesnek” – mondta Holch, akinek március elején még sikerült eljutnia Magyarországba, felesége viszont továbbra is Sanghajban él. Az általa említett kerítésszerű dolgok az utóbbi napokban városszerte minden különösebb magyarázat nélkül megjelent két méter magas zöld kerítések, amelyek a lakóházak bejáratát zárják le, vagy az utcai közlekedést  korlátozzák. Ezekkel a hatóságok olyan lezárt területeket jelöltek meg, ahol legalább egy lakónak pozitív lett a koronavírustesztje.

WC-papír? Káposzta? Zacskós leves? Mindegy, csak valami legyen!

A sanghaji lakosok többségét felkészületlenül érték a zöld kerítések és a teljes lezárás; folyamatos az élelmiszer- és gyógyszerhiány, az árak az egekbe szöktek, a karanténszabályok pedig napról napra egyre frusztráltabbá teszik az embereket. 

„Felment a rendelhető élelmiszerek, a háztartási cikkek, a vécépapír ára, és az internetes felületeken nagyon gyorsan elfogytak a készletek. Én mindenkitől azt hallottam, hogy reggel nagyon korán felkeltek, és a napjuk első néhány óráját azzal töltötték, hogy lesben álltak az applikációkkal, hogy ha egyszercsak megjelent, hogy van vécépapír, káposzta vagy zacskós leves, akkor arra, akár egy számítógépes játékban, azonnal le tudjanak csapni, mert másodperceken belül elfogyott” – mondta  Holch. Hozzátette, hogy a gazdagabbak könnyebb helyzetben vannak, hiszen még ha két-háromszorosukra is emelkednek az árak, egy középosztálybeli család akkor is megengedheti magának, hogy kövesse őket, a szegények viszont nem tudnak lépést tartani a drágulással.

Sanghajból az utóbbi hetekben sorra érkeznek az egyre elkeseredettebb videók arról, milyen az élet a bezártságban. Az egyiken az látszik, ahogy a hatóságok röpködő, megafonként használt drónokkal igyekeznek betartatni a fogyóban lévő ellátmányuk miatt tiltakozni próbálókkal a rendkívül szigorú covid-előírásokat, egy másikon az, ahogy közös sikoltozással vagy énekléssel igyekeznek oldani a véget érni nem akaró karantén miatt felgyülemlett feszültséget. A frusztrált sanghajiak videóit folyamatosan törli a közösségi oldalakról az állami cenzúra, csak hogy utána újra és újra felbukkanjanak

A frusztráció és a kimerültség nem kíméli a kínai köztisztviselőket sem, akik eszköztelenül állnak a lakosok jogos kritikáival szemben: egy 55 éves közegészségügyi tisztségviselő a jelek szerint április közepén öngyilkos lett, nem bírta a rá nehezedő nyomást.

Pozitív? Csak azt ne!

„Néhány hét után, mára olyan szempontból jobb lett a helyzet, hogy az élelmiszerek kezdenek eljutni az emberekhez, és aki teheti, bespájzol. Lakóházak egész emeletei állnak össze, és rendelnek nagyobb mennyiségeket friss élelmiszerből, tojásból, majd ezt szétosztják egymás között. Járványmegelőzési szempontból tragédia, de az élelem szempontjából érthető” – mondta Holch, aki szerint az emberek nem tudnak mozogni, kivinni a szemetet, nem jön a takarítónő, és ami sokkal rosszabb: nem tudnak patikába menni, a betegeket és műtétből felépülőket pedig nem lehet ellátni. A krónikus betegek és az idősek köréből számos halálesetet jelentettek Sanghajból, március végén pedig egy ápolónő azért halt bele egy asztmás rohamba, mert nem fogadta a kórház, ahol dolgozott, mivel a COVID-intézkedések hatására lezárták a sürgősségi osztályt.

Amellett, hogy a pozitív tesztet produkálók lakókörnyezetét hermetikusan, néhány napja zöld kerítésekkel zárják le, a tünetes és tünetmentes fertőzötteket egyaránt karanténba helyezik. Holch szerint attól függően, hogy az adott személy beteg, tünetmentes fertőzött vagy covidgyanús, máshol helyezik el őket a hatóságok. A legszerencsésebbeket otthon tartják karanténban, másokat – leginkább a külföldieket – szállodából kialakított karanténközpontba vagy kórházba visznek, a legszerencsétlenebbek pedig több ezer fős karanténközpontokba kerülnek: „Senki nem mondja meg, meddig lesznek, mikor szabadulnak, teljes a hírzárlat” – mondta Holch.

A kínai hatóságok április közepéig több mint 100 középületet, például iskolákat, újonnan átadott irodaépületeket és átmenetileg felhúzott létesítményeket neveztek ki karanténközpontnak, ahol több mint 160 ezer olyan embert terveztek elszállásolni, akinek pozitív lett a koronavírustesztje. Ezekre a karanténközpontokra azonban a rettenetes állapotok miatt számos panasz érkezett – egy kínai lány beszámolója szerint az ott töltött 13 napja alatt nem volt folyó víz, nem lehetett zuhanyozni, és inkább nem ivott, hogy ne kelljen gyakran vécére mennie. Ezzel együtt sincs elég hely a fertőzöttek karanténba helyezésére, és amikor a hatóságok az egyik lakóházkomplexumban április közepén bejelentették, hogy 39 háztartást kiürítenek, mert kilenc épületet karanténközponttá alakítanak, a rendőrségnek kellett megfékeznie a lakók dühös tiltakozását.

Meddig még?

A drákói intézkedéseket nem csupán a helyiek érzik meg, hanem a kínai és a világgazdaság is. A halálesetek és fertőzésszámok növekedésének hírére hétfőn 5,1 százalékot zuhant a sanghaji tőzsde irányadó részvényindexe, de nagyot estek a tőzsdeindexek Sencsenben, és ezek hatására Hongkongban is. A szigorú karanténszabályok miatti gyárbezárások és kikötői fennakadások hatására ugyanakkor tovább súlyosbodnak a globális ellátási láncok eddig is fennálló problémái. Április közepén a világ egyik legnagyobb iPhone-gyárának termelése állt le – a BBC-nek nyilatkozó befektetési elemző, Dan Ives becslése szerint a termelések leállása csak áprilisban eddig 3 millió iPhone, 2 millió iPad és 1 millió MacBook gyártását lehetetlenítette el. Ez azonban eltörpül amellett, hogy elemzők szerint a Kína GDP-jének mintegy 40 százalékát adó térségekben vezettek be valamilyen a lakosságra vagy a gazdasági tevékenységre vonatkozó korlátozást.

Annak ellenére, hogy a zéró covid elv fenntartása egyre több gazdasági és társadalmi költséggel jár, Hszi Csin-Ping nemrég ismételten kiállt a járványkezelési stratégia mellett, Szun Csun-lan, a sanghaji intézkedéseket felügyelő tisztviselő pedig vasárnap azt mondta, hogy a városnak a „legkeményebb válaszokat” kell adnia a helyzetre, és azzal érvelt, hogy egy elhúzódó járványhullám „még több társadalmi erőforrást” kívánna meg. 

Szakértők szerint a zéró covid elvhez való ragaszkodásnak több oka lehet. Egyrészt Kína a járvánnyal szembeni győzelmét, és ami fontosabb, annak kommunikációját már két éve erre a stratégiára alapozza: ezáltal hirdeti a kínai politikai modell nyugati országokkal szembeni felsőbbrendűségét. Elemzők azt sem tartják valószínűnek, hogy Hszi Csin-Ping a Kínai Kommunista Párt ötévente rendezett, idén ősszel esedékes kongresszusa előtt, vagyis a legnagyobb kínai belpolitikai esemény előtt néhány hónappal irányváltást javasoljon. 

Mások szerint az egészségügyi rendszerben és a kínai társadalom egészségi állapotában rejlik a magyarázat. Kínában ugyanis a 60 év felettiek, vagyis a koronavírusnak leginkább kitett populáció átoltottsága jelentősen alacsonyabb, mint a nyugati országokban: április elejéig több mint 92 millió 65 év feletti kínai nem kapta még meg a három oltását, és így védtelenül maradt a súlyos megbetegedéssel vagy szemben. Hozzájárul mindehhez, hogy a 80 év feletti korosztályban majdnem 40 százalék az oltatlanok aránya, így félő, hogy a zéró covid elv elengedésével és a fertőzésszámok hirtelen megugrásával a kínai ellátórendszer összeroskadna az óriási nyomás alatt. Az esetszámokat az is növeli, hogy Peking nem volt hajlandó beengedni az országba az mRNS-alapú vakcinákat, helyettük saját fejlesztésű, hagyományos technológiájú oltásait (Sinovac, Sinopharm) használta a lakosság átoltására. Mára azonban világossá vált, hogy ezek az oltóanyagok kevésbé hatásosak, mint a Pfizer vagy a Moderna vakcinái. 

Bár a sanghaji hatóságok vasárnap már azt ígérték, hogy a legkeményebb intézkedéseket a megerősített esetek körüli területekre szabják ki, és azokban a kerületekben, ahol meghatározott ideje nem tapasztalnak koronavírusos eseteket, feloldanak bizonyos korlátozásokat, egyelőre úgy tűnik, hogy a zéró covid elv helyi és országos szinten is a helyén marad. Erre utal, hogy a pekingi Csaojang üzleti negyed 3,45 millió ideiglenes és állandó lakóját a hatóságok arra kötelezték, hogy a héten legalább háromszor teszteltesse le magát. Erre a kínai főváros lakói elkezdték nagy mennyiségben felvásárolni az élelmiszert, a vécépapírt és más alapvető árucikkeket,  nehogy a sanghajiak sorsára jussanak. 

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: