A Nagy-korallzátony 91 százalékát megtámadta a korallfehéredés

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Heteken keresztül csúszott a Nagy-korallzátony állapotáról szóló hivatalos jelentés, végül az ausztrál kormány kedd este jelentette meg a felmérés eredményeit. Ahogy a korábbi, nem hivatalos felmérések alapján sejteni lehetett, a hivatalos híradásokban nem szerepel túl sok jó hír: a zátony 91 százalékán figyeltek meg korallfehéredést, amit a jelentés szerint a hosszú időn keresztül tartó extrém meleg okozott. 

A kutatók március végén még abban bíztak, hogy a december óta tartó meleg időszak mérséklődik majd, de a hőhullám áprilisig is kitartott, a korallok többsége pedig nem bírta a szokatlan terhelést. A jelenség azért számít extrémnek, mert ez az első eset, hogy az extrém meleg a La Nina időszakában köszöntött be, amelynek elméletileg hűvösebb hőmérsékletet kellett volna hoznia magával. 

Az erre kiképzett szakemberek összesen 719 zátonyt figyeltek meg a levegőből, ezek közül 654-en mutatkoztak a fehéredés jelei. A fehéredés mértéke zátonyonként eltérő volt, a legrosszabb állapotban éppen a turisták által kedvelt részek vannak.

A másfél fok tragikus, a két fok végzetes

Lissa Schindler, az Australian Marine Conservation Society kampánymenedzsere szerint a felmérés lesújtó eredményei is arra hívják fel a figyelmet, hogy az ausztrál kormánynak vissza kellene fognia a fosszilis energiahordozók használatát. Schindler szerint még a Munkáspárt által kitűzött emissziós célok sem elegendőek a korallzátony megmentésére, mert még a csökkentett károsanyag-kibocsátás is meghaladja azt a határértéket, amelynél még lenne remény a Nagy-korallzátony megmentésére. 

Zebedee Nicholls, a Melbourne-i Egyetem klímakutatója szerint egyszerű a matek: másfél fokos felmelegedés mellett a korallzátonyok jelentős pusztulásnak indulnak, két foknál viszont már megpecsételődik a sorsuk, és menthetetlenül pusztulásra vannak itélve. Malte Menshausen, a Climate Resource társigazgatója szerint egyértelmű, hogy a jelenlegi ausztrál emissziós célokkal nem tartható a másfél fokos felmelegedés terve, így a zátonynak (ha nem történik változás a klímapolitikában) befellegzett.

Azért még mindig nincsen minden veszve: a korallfehéredés visszafordítható, ha pedig a korall nem pusztul bele a magas hőmérsékletbe, csak megbetegszik tőle, idővel még magához térhet, ezért a zátonyért aggódó tudósok és civilek szerint Ausztráliának már csak ezért is törekednie kell az eddiginél ambíciózusabb klímacélok kitűzésére és betartására. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: