Egy friss kutatásból kiderült, hogy az emberi tevékenység okozta felmelegedés nélkül kutya baja se lenne a világ egyik legnagyobb természeti csodájának, így viszont már végveszélyben van.
Az ausztrál környezetvédelmi hatóságok március végén jelentették be, hogy a Nagy-korallzátony több pontján is fehéredést észleltek, de akkor még nem derült ki, mekkora a kár mértéke. Mostanra kiderült, hogy a helyzet rosszabb, mint gondolták.
Igencsak rájár a rúd a Nagy-korallzátonyra: a meleg időjárás, és még inkább a melegedő víz miatt 2016 óta már a negyedik tömeges kihalási esemény zajlik. A problémát a klímaváltozás okozza, és úgy tűnik, hogy még a másfél fokos párizsi klímacél betartása esetén is búcsút mondhatunk a korallzátonyoknak.
Az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszínnek akarja minősíteni a Nagy-korallzátonyt, az ausztrál környezetvédelmi miniszter szerint viszont ez a világ legjobban óvott zátonya, amire a kormány rengeteg pénzt költött. Valószínű, hogy ez sem lesz elég.
A korallok pusztulása a halak és más fajok sokféleségét és egyedszámát is drasztikusan csökkenti, és a kifehéredési események egyre gyakoribbak: az elmúlt 25 évben 5 ilyen volt, közülük három az elmúlt öt évben.
A felmentő korallsereg már úton van a Nagy-korallzátony felé, egy pár héttel ezelőtti víz alatti vulkánkitörés nyomán összeállt kőtutajon utaznak.
A felhők kivilágosításával előzné meg vagy legalábbis késleltetné a küszöbön álló természeti katasztrófát egy ausztrál kutató. Mások filmréteggel vonnák be az óceánt, ismét mások célzottan szaporítanák az ellenálló korallpolipokat.
Úgy tűnik, visszafordíthatatlan a pusztulás. Az ausztál kormány csak most kapcsolt: 500 millió dollárral mentenék a több mint százszor akkora összértékű nemzeti kincset.