A kínai presztízsépítkezéseken a születésszám csökkenése miatti munkáshiányt csúcstechnológiával orvosolják

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Mesterséges intelligencia irányításával, teljesen automatizált rendszerben, 3D nyomtatással építenek gátat a Tibeti-fennsíkon kínai tudósok és mérnökök. Ha elkészül, ez lesz a világ legnagyobb 3D nyomtatott építménye. A 180 méter magas duzzasztógátat önvezető bulldózerek és teherautók, önműködő markolók és úthengerek hozzák létre, a gépek működését teljes mértékben algoritmusok hangolják össze. A Sárga-folyó felső szakaszán épülő duzzasztógátra alapozott vízerőmű a tervek szerint 2024-re készülhet el és évente ötmilliárd kilowattórányi elektromos áramot termel majd.

A Csinghua Egyetem vízmérnöki karán kutató Liu Tienjün szerint a 3D nyomtatáson alapuló építési technológia, amelyet tudományos publikációban is népszerűsítenek, mára tökéletesen alkalmassá vált a nagy, tömör szerkezeti elemekből álló gátak kivitelezésére, így felszabadíthatja az embereket a monoton és rendkívül veszélyes munkálatok alól, ráadásul – mint a technológia fejlesztésében részt vevő szakember állította – kevésbé környezetszennyező és lényegesen kevesebb hulladékot termel, mint a hagyományos építési eljárások. 

A Sárga-folyó hagyományos módon épült gátja, a Három-szurdok gátFotó: Wikimedia Commons

Bár korábban egy duzzasztógáthoz fogható építményt meg sem kíséreltek hasonló módon létrehozni, kisebb projektek tapasztalatai alapján szakemberek szerint az automatizált rendszerek, különösen veszélyes körülmények között, jobban teljesítenek az emberi építőmunkásoknál. Hasonló eljárással mindeddig az óriásira tervezett gátnál csak lényegesen kisebb építményeket húztak fel, például a Dubai Jövő Alapítvány központi épülete mindössze hat méter magas. A belgiumi Kamp C építőipari vállalat pedig 2020-ban azzal döntött európai rekordot, hogy Európa legnagyobb 3D nyomtatójával, a COBOD BOD2-vel kinyomtatott egy kétemeletes házat. Ez eddig a történelem legnagyobb, rögzített nyomtatóval készült lakóépülete, ahol a falak felhúzásáért az óriási, 10x10 méteres 3D nyomtató felelt, a tetőt vagy az ablakokat viszont régimódian, kézzel építették be a munkások. 

A Sárga-folyó gátjának az építését tavaly év végén kezdték el. Miután a gát aprólékosan megtervezett számítógépes modelljét szelvényekre tagolják, az építési munkálatokat karmesterként koordináló algoritmus minden szelvény kivitelezéséhez robotok leginkább alkalmas csoportját jelöli ki a feladatra. A teljesen automatizált munkával nemcsak a balesetvédelmi előírások tökéletes betartását tudják szavatolni, hanem például azt is, hogy az automata teherautók mindig a következő munkafázishoz leginkább szükséges anyagokat szállítsák a legjobb időben a legjobb helyszínre. Liu szerint humán sofőrökkel ez nem mindig egyértelmű, gyakran előfordul ugyanis, hogy az alapanyagok nem a felhasználás pontos helyszínére érkeznek.

Ezután az önműködő aszfaltozógépek éppen megfelelő keménységűre tudják tömöríteni a falat, miközben a központi MI a gépekben lévő összes szenzorból beérkező adatok segítségével folyamatosan elemzi a környezet és az építmény statikai jellemzőit. A robotizált rendszer nem követ el az emberek által gyakori hibákat, tökéletesen olvassa a technológiai kivitelezésről előzetesen készült tervrajzokat, és utolérhetetlen precizitással követi az utasításokat – vélekedik Liu.

Már csak hab a tortán, hogy a gépek oxigénhiányos környezetben, szédítő magasságokban is megállás és hiba nélkül dolgoznak, ráadásul éjt nappallá téve, megállás nélkül. A duzzasztógát-építésnek ennek ellenére mégis vannak olyan részletei, amelyekben emberi erőre támaszkodnak: a kitöltő kőzetet például hagyományos módon bányásszák majd a közeli hegyekben, mert ez a feladat túlságosan összetett lenne a robotok számára. 

Ha a gátépítés sikeres lesz, Liu szerint a technológiát útépítéseknél, repülőterek építésénél is lehet majd alkalmazni. Egy neve elhallgatását kérő független kutatómérnök szerint azonban a 3D nyomtatáson alapuló rendszernek komoly hiányosságai is vannak: olyan építményeket egyelőre nem lehet vele építeni, amelyet többféle alapanyagból készült elemek – például vasbetonelemek – alkotnak. Kínában mindenesetre a csökkenő születésszám miatt a kétkezi munkásokban előállt hiányt igyekeznek a technológiával pótolni. 

Kapcsolódó elemek a Qubiten: