A magyar gazdaság is megsínyli, ha Németország a tervezettnél előbb válik le az orosz gázról
Ha az orosz gáz- és olajellátás még azelőtt megszűnik Németországban, hogy az ipart felkészítenék erre, az nemcsak ott, hanem más gazdaságokban is fennakadásokat okozhat. Az Európában feldolgozott nyersolaj egyötöde Oroszországból érkezik, a Németországban felhasznált dízel üzemanyagnak pedig a 74 százaléka származott Oroszországból a háború előtt.
Az ukrajnai háború kitörése óta szó van arról, hogy a háború finanszírozásának lehetőségét, vagyis a gázból és kőolajból származó bevételeket kell megvonni Moszkvától. Az embargóval kapcsolatban viszont több mint két hónapja nem sikerül megegyeznie az Európai Unió tagországainak. A nehezen pótolható orosz gázról és kőolajról nem mondanának le az országok, vagy legalábbis nem azonnal.
Egy, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által május elején közzétett összegzés sok tényezős helyzetet vázol fel az oroszországi erőforrások európai felhasználásával kapcsolatban. E szerint akár Németország csatlakozik le a hálózatról, akár Oroszország zárja el a csapokat, a német gazdaság nem jut majd hozzá a könnyen elérhető és jó áron beszerezhető gázhoz, és ez komoly gazdasági válsággal fenyeget. Több fontos iparágban leállhat a termelés, ami a munkahelyek megszűnésével a foglalkoztatottságra is negatívan hathat.
A csapok elzárása nem példátlan: Oroszország április 28-án egy időre Lengyelország és Bulgária irányába is elzárta a gázt, mivel a két ország nem tett eleget a rubelben való fizetési kötelezettségnek. A Moszkva által szabott feltételek sok más ország számára is fenyegetőek az ellátás szempontjából. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a gázért a lakosság és az ipar is sorban áll, ráadásul nincs teljes egyetértés abban, hogy kinek kellene elsőbbséget élveznie.
A gázcsap elzárása után sorra dőlnek majd a dominók
A kérdés csak az, hogy mi lesz a sorrend. Az, hogy milyen mértékben válhatnak érintetté a magyarországi szektorok a németországi fennakadásoktól, elsősorban attól függ, hogy az egyes ágazatokat milyen sorrendben éri el a gázhiány. Az olyan energiaigényes területeken, mint a kohászat vagy a vegy- és gyógyszeripar hamarabb érezhetővé válhat az energia hiánya vagy az áremelkedés. Az euróövezetben 2021-ben a duplájára nőttek az energiaárak az Európa Tanács elemzése szerint.
A Németországban jelentős fémipar leállásának lehetősége kettős kockázatot rejt magában. A fémipari alapanyagok előállításának megakadása olyan üzemeket is elérhet, amelyek egyébként nem a német piacra gyártanak termékeket, de onnan szerzik be az alapanyagot vagy az előgyártmányt. Az is problémát okozhat, és okoz jelenleg is, hogy az energiaárak folyamatosan nőnek, ez a különbözet pedig beépül a gyártmányok árába, és ez tovább serkenti az inflációt.
Magyarország elsősorban a járműipari szektor kerülhet veszélybe, ami az elmúlt években főképp a németországi cégeket szolgálja ki (nemcsak termékekkel, hanem olyan gazdasági kedvezményes feltételekkel, amelyek miatt a németeknek érdemes Magyarországon autógyárat létesíteni). Az Audi, a Mercedes és az Opel motorgyára, illetve az épülő BMW-gyár eleve nagyfoglalkoztatók, de a közvetlen munkatársak számának többszörösét látják el munkával a beszállítói hálózaton keresztül. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2017-es adatai szerint nemcsak a munkavállalók számának tekintetében, hanem az exportvolument illetően is kiemelt szektor az autóipar: az ország teljes exportjának 20 százaléka kapcsolódik hozzá. A nagy üzemek termelése viszont már a koronavírus-járvány alatt is jelentősen visszaesett, és azóta sem éri el a 2020 előtti volument. Emellett egy energiaválság nagatív hatással lehet a gyógyszeriparra, az élelmiszeriparra és a feldolgozóipar számos további ágazatára – még akkor is, ha Magyarország nem közvetlenül érintett, csak a németországi felvevőpiaca válik kiszámíthatatlanná.
Itt lehet, hogy lesz gáz, de csak fűteni fogunk vele
A nemzetgazdaság egészének függősége azért veszélyes, mert a német leállás önmagában magával ránthatja nemcsak Magyarország, hanem más környező országok iparát is. Hiába tiltakozik Magyarország és Szlovákia vezetése a szankciók bevezetése ellen, arra hivatkozva, hogy a két ország túlságosan kitett az orosz energiahordozóknak, és hogy azok megvonása válsággal fenyeget. Ha nem lesz mihez termelni, a gyárak leállása egyáltalán nem elképzelhetetlen, még akkor is, ha van olaj és gáz. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy lesz, mert a jelenleg előirányzott fél éven belüli leválás még az erősebb és rugalmasabb gazdaságoknak is kihívást jelent. Az pedig napról napra változik, hogy hajlandó-e az unió mentességet adni egyes gazdaságoknak a szankció bevezetése alól.
A cseppfolyós gáz menti majd meg a gazdaságot?
Az LNG-t, vagyis a cseppfolyósított földgázt csodaszernek tartják az energiaválság kezelésében. Az viszont tisztán látszik, hogy ennek jelentősen magasabb költségei vannak, mint a jelenleg beáramló földgáznak, részben a szállítás, a hiányzó infrastruktúra és a technológiai hiányosságok miatt. Az energiaárakat az is az égbe repítheti, hogy ha lesz is alternatív energiaforrás, például az LNG, az akkor is annyival drágább lesz, hogy az áremelkedés végül lecsapódik a fogyasztókhoz. Ez annak ellenére érezhető lesz, hogy a földgáz ára is folyamatosan emelkedik.
A német kormány mindenesetre óriási összegeket költ arra, hogy felkészüljön az LNG behozatalára és használatára. Jelenleg négy lefejtő állomás megépítését tervezik, ebből három kivitelezése már meg is kezdődött. Magyarországon viszont tengeri kikötő híján nem reális alternatíva a tengeri úton viszonylag hatékonyan szállítható cseppfolyósított gáz közvetlen vásárlása és használata. Az más kérdés, hogy Horvátországban, Omisaljban rendelkezésre áll ilyen kikötő és állomás az újragázosításhoz, tehát elvileg megoldható lenne onnan importálni az energiahordozót.
Távoli álom a teljes leválás
Miközben az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban elhúzódó konfliktusról beszélnek a szakemberek, az még a nagy gazdaságok számára is több éves cél volt csupán, hogy függetlenítsék magukat az orosz gáztól és kőolajimporttól. Németországban felgyorsítanák a folyamatot, és 2023-ra megszüntetnék a függőségüket. Ott a gáz a második legfontosabb energiaforrás: a közelmúltban a szükséges mennyiség 55 százalékát még Oroszország szállította. Magyarországon nincs ezzel kapcsolatban kitűzött cél, bár négy évvel ezelőtt maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy 2022-re függetlenné válunk az orosz gázbehozataltól.
A német válság lehetősége nemcsak Magyarország szempontjából megrázó: Európa gazdasági motorjának leállása a teljes Európai Unió működését veszélyezteti. Ezért is izgalmas kérdés, hogy mit kezd a politika azzal, hogy eddig az embargó tűnik a kevés lehetéseges eszköz egyikének a háború befolyásolására.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: