Az ukrán-orosz háború azzal fenyeget, hogy elérhetetlenné válnak a globális klímacélok, ha az egyes országok a fosszilis energiahordozók fokozott használatával reagálnak az orosz agresszióra – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára hétfőn Londonban az Economist fenntarthatóságról szóló konferenciáján.

A tavalyi Glasgow-i COP26 klímakonferencián lefektetett célkitűzés, miszerint a globális átlaghőmérséklet legfeljebb 1,5 Celsius-fokkal haladhatja meg az iparosodás előtti szintet, Guterres szerint komoly veszélybe kerül, amikor az egyes országok hirtelen alternatívákat keresnek az orosz olaj- és földgázkészletek helyett. „Oroszország ukrajnai háborújának következménye a globális élelmiszer- és energiapiacok felbolydulása, ennek pedig komoly hatásai lesznek a globális éghajlatváltozással kapcsolatos menetrendekre. Ahogy a nagy gazdaságok megpróbálják mindenáron helyettesíteni az orosz fosszilis üzemanyagokat, a rövid távú intézkedések hosszú távon bebetonozhatják a fosszilis energiahordozóktól való függést, és búcsút inthetünk a másfél Celsius-fokos célkitűzésnek” – mondta az ENSZ-főtitkár.

Az egyes országokat olyan mértékben lefoglalhatja, hogy azonnal pótolják a fosszilis energiahordozókban keletkezett hiányt, hogy mellőzhetik vagy visszafordíthatják a fosszilis anyagok csökkentésére vonatkozó közpolitikákat. „Ez őrültség. A fosszilis energiahordozóktól való függés egymás kölcsönös elpusztítása” – mondta Guterres, aki a klímaszakértők aggodalmaira hivatkozott: sokak szerint ugyanis a felszökő energiaárak nyomása és az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése miatt veszélybe került a COP26 klímakonferencián tapasztalt előmenetel.

A magyar gáz több mint 90 százaléka Oroszországból érkezik

Európa jelentős mértékben függ az orosz földgázszállításoktól; Magyarország 2020-ban gázkészletei 95 százalékát szerezte be Oroszországból, és Németországban több mint 60 százalékos ez a függőség. Az EU az év végéig kétharmadával tervezi csökkenteni az orosz földgáz használatát. A terv részeként óriási akciók indultak a katari földgáz és a szaúdi olaj biztosításáért, néhányak pedig a széntüzelésű áramtermelést is ismét fontolóra vették, de a megújuló energiatermelés lehetőségeit is bővíteni tervezik. Németország például hosszú távú energetikai megállapodást kötött Katarral az ottani földgáz importjáról, míg az Egyesült Arab Emírségekben különféle hidrogénkutatással foglalkozó cégekkel kötött megállapodást, hogy német technológiával, megújuló energiával előállított hidrogénellátási láncot építhessen ki az Emírségekből indulva.

Az egekbe szökő üzemanyagárak miatt az USA is igyekszik bővíteni olajimportját – még olyan, korábban páriának tartott államokat is fontolóra vett, mint Venezuela és Irán –, és fokozza a belföldi olaj- és földgáztermelést is.

Az ENSZ-főtitkár szerint ugyanakkor a fosszilis energiahordozók arányának növekedése csak bajt okozna a jövőben. Szerinte a jelenlegi események is egyértelművé teszik, hogy ha továbbra is a fosszilis energiahordozókra hagyatkozunk, az geopolitikai sokkok és válságok szeszélyének teszi ki a globális gazdaság és energiapiac biztonságát.

A Nemzetközi Energiaügynökség 2021-ről szóló, márciusi jelentése szerint az éves szén-dioxid-kibocsátás tavaly 6 százalékos növekedéssel a valaha mért legmagasabbra ugrott, ez pedig annak következménye, hogy a gazdaságok visszaálltak a járványidőszak alatti működésükről a normál üzemmódba. Az a „zöld helyreállítás”, amelyet számos kormányzat a járvány pozitív hatásaként beígért, egyáltalán nem következett be.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: