A palagáz kitermelése, a cseppfolyósított földgáz szállítása és felhasználása egyszerre szól a készletekről, a kitermelési technológiáról, a kereskedelemről és a politikai haszonszerzésről. Csodafegyver az LNG, vagy út az ökológiai katasztrófa felé?
A Másfél fok friss összefoglalója rámutat, hogy a földgázbehozatal és -felhasználás egyáltalán nem klímatudatos megoldás, ha a 1,5 Celsius-fokos klímacélt be kívánja tartani az EU, akkor s keresletcsökkentésre kellene helyezni a hangsúlyt.
Nem elég az ipart takarékosságra inteni, az ellátásbiztonsághoz és a környezetvédelmi célok eléréséhez az is kell, hogy a lakosság is visszafogja a fogyasztását – mondta a Magyar Tudomány Ünnepén tartott szerdai előadásában Aszódi Attila.
Mindegy, hogy a németek önként mondanak le az orosz gázról, vagy Moszkva zárja el a csapokat: ha Németországban nem lesz elég gáz a termeléshez, az Magyarország iparát is bedöntheti.
Mekkora az európai energiafüggőség? Mi az orosz-amerikai vetélkedés tétje? Milyen szerep jut Magyarországnak? Deák András György energiapolitikai kutató, Magyari Péter szakújságíró, Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő vitája videó- és podcastcsatornáinkon.
Ahogy Európa országai egymás után fordulnak a megújuló energiaforrások felé, az orosz-amerikai energetikai vetélkedés a következő években szépen lassan kifullad a kontinensen. Hétfőn a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén Deák András György energiapolitikai kutató, Magyari Péter, a 444 újságírója és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő beszélgetett az orosz-amerikai gázháború jelenlegi állásáról, ahol kiderült: ebben a háborúban leginkább a földgáz áll vesztésre.
Az elmúlt 10 évben annyira gyorsan bővült a földgáz kitermelése, hogy nem tudott lépést tartani vele a gáz elszállítása és felhasználása. A gázbőség azóta sem csillapodik, sőt 2019-ben eljött a „gázlavina” korszaka, és egy darabig biztosan marad is.
Beindult a szómágia az amerikai energiaügyi kormányzatban.