bicikli

2030-ig fejenként 1 négyzetméterrel nőhet a zöld terület Budapesten, és azért is vért fog izzadni a város

A járvány jó lehetőség lenne arra, hogy Budapest fejlődését egészen új, fenntartható útra állítsák át, de nem sok minden mutat arra. hogy ez sikerülj is. Külföldön bőven vannak jó példák a közösséget is bevonó fejlesztésekre, itthon azonban egyelőre a féktelen építkezés és autózás dívik, a kormány és a kerületek megmakacsolják magukat, a lakosság önkorlátozó felelősségérzete pedig az álmok világába tartozik.

Hogyan közlekedj a jövő Budapestjén?

Hogyan lehetne elérni, hogy Budapest 15 perces várossá váljon? Mi legyen a belvárosi rozsdaövezetekkel, és meg lehet-e szabadulni az autóktól a budai és a pesti rakparton? A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozata első, online beszélgetésén Rab Judit urbanista, Édes Balázs közlekedésgazdász és Sebők Máté humánökológia szakember kereste a választ.

A járvány miatt kitört a globális bicikliőrület

A koronavírus-járvány egyik közvetlen társadalmi és gazdasági hatása a kerékpározás sosem látott népszerűsége világszerte. A korábban még visszaesésre készülő gyártók és kereskedők foghatják a fejüket, mert a járvány miatt kialakult ellátási zavarok miatt még jó ideig nem lesznek képesek lépést tartani a szinte hisztérikus kereslettel. Kérdés, hogy a trend csak átmeneti-e, vagy tényleg ez volt a városi biciklizés nagy pillanata.

Így építs biztonságos kereszteződéseket

Hagyományosan csak az autós közlekedés szempontjait veszik figyelembe a csomópontok tervezésénél, ez több konfliktushoz, így több balesethez vezet. Egy tanulmány szerint már tervezéskor gondolni kellene a közlekedés összes résztvevőjére, és erre egészen konkrét megoldások vannak.