Kipukkant a pandémiás techlufi: a Zoom már kevesebbet ér, mint a járvány előtt
Kevés brand jellemezte annyira a koronavírus-járvány csúcsidőszakát, mint a videóbeszélgetések vagy webináriumok tartására használt Zoom. Bár a Skype, a Google Meet vagy a Microsoft Teams is hasonló szolgáltatást nyújtott, a 2011-ben alapított, és 2017-ben már 1 milliárd dollár fölé értékelt kaliforniai startup jókor volt jó helyen: a világnak videókonferencia-szoftverre volt szüksége, a befektetőknek pedig egy olyan cégre, ami független a nagy techcégektől.
A Zoom 2019 áprilisában lépett a tőzsdére, kevesebb mint egy évvel azelőtt, hogy a karanténba kényszerült társadalomnak égető szüksége támadt egy olyan platformra, amelyen keresztül tartani lehet a kapcsolatot a családdal és a barátokkal, vagy épp tanórákat, munkaügyi megbeszéléseket lehet tartani szociális távolságtartás mellett. Míg 2019 decemberében 10 millióan vettek részt Zoom-beszélgetésekben, 2020 áprilisára ez a szám 300 millióra nőtt.
A cég árbevétele 326 százalékkal, 2,6 milliárd dollárra nőtt 2020-ban, míg a nyeresége a 2019-es 22 millióhoz képest 672 millióra nőtt egy év alatt. A Google-től vagy a Microsofttól való függetlenség mellett az üzleti modell is vonzó volt a befektetőknek: a mezei felhasználók ingyen kapták az appot, a cégeknek kínált csomagokból viszont jelentős bevételre lehetett számítani. 2020-at abszolút megnyerte a Zoom: a februári 89 dolláros részvényárfolyam októberre érte el a csúcsot, 559 dollárt – sőt, akkora volt az őrület, hogy még a hasonló nevű vállalatok részvényei is megugrottak.
Azóta elnyújtott, de folyamatos zuhanás jellemzi a Zoom-részvények árfolyamát: 2020 végére 337, 2021 végére már csak 184 dollár volt egy részvény, jelenleg pedig 91 dolláron áll. A vállalat piaci kapitalizációja (vagyis az összes részvényének együttes értéke) is szinte feleződik évről évre: 2020-ban 96, 2021-ben 55 milliárddal zárt, most pedig 28 milliárd dollárnál jár.
A járványügyi korlátozások fokozatos eltűnése tehát már 83 százalékos részvényárfolyam-csökkenést jelentett a Zoomnak a 2020-as csúcsidőszakhoz képest, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy kevesebbet ér a cég, mint a pandémia előtt.
Ez csak egy újabb jele annak, hogy a járvány alatt felpumpált techlufi kipukkadni látszik, ami a befektetőket is megijeszti – az sem véletlen, hogy a Netflix-részvények ára az év eleje óta 68 százalékot zuhant, miután kiderült, hogy valóban fogyatkozni kezdett az előfizetői bázis. De az Amazontól a Facebookig 40-50 százalékos zuhanást látni a technológiai részvények piacán, aminek több oka is van: az ellátási láncok akadozása, a chiphiány okozta drágulás, és persze az infláció is sújtja a cégeket – utóbbi kezelésére a szövetségi bank emeli is az alapkamatot, ami még inkább elijesztheti a befektetőket a techcégektől.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: