Hogyan lehet megkülönböztetni a majomhimlőt a bárányhimlőtől?

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Az elmúlt hetekben több mint 200 igazolt majomhimlős esetet jelentettek közel 20 országból, ami ezzel az 1958-ban azonosított vírus eddigi legnagyobb Afrikán kívüli terjedési eseményévé vált. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kedden még megfékezhetőnek nevezett járvány hátteréről ebben az összefoglaló cikkünkben írtunk részletesen.

Mivel a majomhimlő tünetei könnyedén összekeverhetők a bárányhimlőével, érdemes megnézni, hogyan lehet megkülönböztetni a két teljesen más víruscsaládba tartozó kórokozó által okozott megbetegedéseket. Az összehasonlításban szerepel még az 1980-ra a WHO vakcinációs programja által világszerte kipusztított fekete himlő is, amely több ezer éven át az egyik legsúlyosabb ismert fertőző betegség volt.

Míg a majomhimlő vírus és a fekete himlőt kiváltó variola vírus a himlővírusok családjába (Poxviridae) tartozik, a bárányhimlőt egy herpeszvírus (Herpesviridae), a varicella-zoster vírus (VZV) okozza. Mindháromban közös, hogy léteznek ellenük antivirális terápiák és védőoltások, a majomhimlő és a fekete himlő ellen az ACAM2000 és az MVA-BN, a bárányhimlővel szemben pedig a Varilrix és a Varivax nyújt hatásos védelmet.

A bárányhimlővel ellentétben, amely ritkán okoz halálos kimenetelű betegséget, a majomhimlő – aktuális változatától függően – lényegesen súlyosabb lehet. Kezelés nélkül a jelenlegi járványt okozó nyugat-afrikai változat akár 1 százalékos halálozási rátával járhat, míg a közép-afrikai vírustörzseknél ez a 10 százalékot is elérheti.

A CDC felvétele egy, a Kongói Demokratikus Köztársaságban 1997-ben lefolytatott vizsgálatról – a fertőzött férfi kezén a majomhimlő gyógyuló tünetei láthatókFotó: BRIAN W.J. MAHY/AFP

A bárányhimlő a majomhimlővel ellentétben általában nem okoz nyirokcsomó-duzzanatot, a betegség lefolyási ideje pedig nem néhány hétre, hanem csak néhány napra tehető. A megbetegedésekkel járó kiütésekben is fontos eltérések vannak: míg a majomhimlőnél azok sokszor az arcon jelennek meg először, és utána átterjednek a tenyérre és lábtalpra, a bárányhimlő esetén a mellkason, háton és arcon egyaránt megjelennek, viszont a tenyeret és talpat nem érintik.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: