Az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete a génszerkesztés, azon belül is a CRISPR technológia. A módszer jelentőségét mutatja, hogy 2020-ban Jennifer A. Doudna amerikai és Emmanuelle Charpentier francia kutatók nyerték el a kémiai Nobel-díjat a CRISPR/Cas9 genetikai olló kifejlesztéséért.

Ezt a módszert használták az amerikai Georgia Egyetem kutatói is, akik a szíriai aranyhörcsög (Mesocricetus auratus) egyedein hajtottak végre beavatkozásokat, hogy feltárják a társas viselkedés-komplex neurogenetikai hátterét. Vagy legalábbis annak egy fontos mechanizmusát. Az egyetem honlapján publikált közlemény szerint a kísérlet célja eredetileg az volt, hogy a génszerkesztési eljárással a kutatók kiiktassanak egy olyan „neurokémiai jelátviteli útvonalat, amely kritikus szerepet tölt be” az emlősök csoportos viselkedésének befolyásolásában.

A neves idegtudós-professzor H. Elliot Albers vezette kutatócsoport az tervezte, hogy a CRISPR/Cas9 technológiával kikapcsolják az arginin-vazopresszin nevű hormon receptorát és ezzel a társas interakciók területén a szokásosnál jóval passzívabbá teszik a rágcsálókat. „Arra számítottunk, hogy ha megszüntetjük a vazopresszin aktivitást, akkor mind az agresszió, mind a szociális kommunikáció mértékét csökkentjük. De ennek éppen az ellenkezője történt” – idézi az egyetemi közlemény a kutatás vezetőjét.

Az egymással amúgy is egyfolytában kötekedő hímek mellett a természetes és laboratóriumi körülmények között egyaránt legendásan békés nőstények is rendkívül erőszakossá váltak.

A kutatók becsületére legyen mondva, a rangos PNAS folyóiratban megjelent tanulmányukban önkritikusan részletezték a nem várt eredménnyel járó kísérletsorozatot. Mondanunk sem kell, még nem találtak idegélettani, neurokémiai vagy bármiféle érdemi tudományos magyarázatot arra, hogy miért váltak vérhörcsöggé az alanyok. Elliot szerint a CRISPR/Cas9 technológia minden korábbinál precízebb és hatékonyabb génszerkesztési beavatkozásokat tesz lehetővé, de az is biztos egyáltalán „nem értjük ezt a rendszert olyan jól, mint ahogy gondoltuk”.

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:

Amerikai kutatóknak sikerült kiiktatni a macskák allergiát okozó génjeit

Bodnár Zsolt tudomány 2022. március 31.

Egy amerikai biotechnológiai cég kutatói a CRISPR génszerkesztési módszerrel távolították el a macskaallergiáért felelős fehérjét kódoló géneket az állatok sejtjeiből, így hamarosan megkezdődhet a genetikailag hipoallergén macskák tenyésztése.

Szteroidok helyett génszerkesztéssel doppingolhatnak a jövő sportolói

Radó Nóra tudomány 2021. augusztus 6.

Bár hivatalosan eddig egyetlen génszerkesztett sportolóról sem tudni, szakértők szerint nem kell sokat várni, hogy beköszöntsön a genetikai dopping kora. Van, aki szerint a CRISPR és társai titokban már a tokiói olimpián is bemutatkozhattak.

Vlagyimir Putyin őrületes génszerkesztési programja: jön a fájdalmat nem érző katona?

Bodnár Zsolt tudomány 2021. május 10.

Az orosz elnök áltudományos tanácsadói hatására attól retteg, hogy genetikai fegyverekkel próbálják kiirtani az oroszokat, ezért 500 milliárd forintnyi összeggel támogatta meg az ország genetikai kutatási programját. Miközben még saját kutatói is kinevetik Putyin félelmeit, az orosz tudósok igyekeznek felvenni a versenyt a kínai génszerkesztési törekvésekkel.