A génszerkesztéssel nyugtatni kívánt aranyhörcsögök brutális agresszorokká váltak

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete a génszerkesztés, azon belül is a CRISPR technológia. A módszer jelentőségét mutatja, hogy 2020-ban Jennifer A. Doudna amerikai és Emmanuelle Charpentier francia kutatók nyerték el a kémiai Nobel-díjat a CRISPR/Cas9 genetikai olló kifejlesztéséért.

Ezt a módszert használták az amerikai Georgia Egyetem kutatói is, akik a szíriai aranyhörcsög (Mesocricetus auratus) egyedein hajtottak végre beavatkozásokat, hogy feltárják a társas viselkedés-komplex neurogenetikai hátterét. Vagy legalábbis annak egy fontos mechanizmusát.  Az egyetem honlapján publikált közlemény szerint a kísérlet célja eredetileg az volt, hogy a génszerkesztési eljárással a kutatók kiiktassanak egy olyan „neurokémiai jelátviteli útvonalat, amely kritikus szerepet tölt be” az emlősök csoportos viselkedésének befolyásolásában. 

A neves idegtudós-professzor H. Elliot Albers vezette kutatócsoport az tervezte, hogy a CRISPR/Cas9 technológiával kikapcsolják az arginin-vazopresszin nevű hormon receptorát és ezzel a társas interakciók területén a szokásosnál jóval passzívabbá teszik a rágcsálókat. „Arra számítottunk, hogy ha megszüntetjük a vazopresszin aktivitást, akkor mind az agresszió, mind a szociális kommunikáció mértékét csökkentjük. De ennek éppen az ellenkezője történt” – idézi az egyetemi közlemény a kutatás vezetőjét. 

Egy békésebbnek látszó szíriai aranyhörcsögFotó: Wikipédia

Az egymással amúgy is egyfolytában kötekedő hímek mellett a természetes és laboratóriumi körülmények között egyaránt legendásan békés nőstények is rendkívül erőszakossá váltak. 

A kutatók becsületére legyen mondva, a rangos PNAS folyóiratban megjelent tanulmányukban önkritikusan részletezték a nem várt eredménnyel járó kísérletsorozatot. Mondanunk sem kell, még nem találtak idegélettani, neurokémiai vagy bármiféle érdemi tudományos magyarázatot arra, hogy miért váltak vérhörcsöggé az alanyok. Elliot szerint a CRISPR/Cas9 technológia minden korábbinál precízebb és hatékonyabb génszerkesztési beavatkozásokat tesz lehetővé, de az is biztos egyáltalán „nem értjük ezt a rendszert olyan jól, mint ahogy gondoltuk”. 

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten: