Olasz etológusok először dokumentálták a ragadozók legegyértelműbbnek gondolt „arckifejezésének” árnyalatait, megfejtve ezzel azok egymástól merőben eltérő jelentéseit.
Neurokriminológusok szerint ezért az iskoláktól a börtönökig számos helyen be kellene vetni az egyes halak és magvak olajából készült étrend-kiegészítőket.
A terepi megfigyelések összehasonlító elemzése szerint 2,8-szer többször kerítenek sort agresszív inzultusra.
A sírás nemcsak empátiát ébreszt, de csitíthatja az agressziót is, ráadásul egy friss kutatás szerint nem csak az állatvilágban, hanem az emberek között is létezhet ez a hatás.
A konfrontatív dögevés átmeneti, de meghatározó szakaszt jelenthetett az emberré válásban.
Egy nemzetközi kutatócsoport friss eredményei szerint az óriási emlősök az emberhez vagy főemlősökhöz hasonló módon szelektálták saját génjeiket, hogy alkalmasabbak legyenek a társas együttélésre.
A Firenzében máig játszott reneszánsz futball, a calcio fiorentino az ókori görög episzkürosz és a római harpasztum egyenes ági leszármazottja, és nem ismer kegyelmet.
A korábbi kutatások bizonyították a toxoplazmózis viselkedésre gyakorolt hatását, ám funkcióját csak a zsákmányállatok esetében sikerült magyarázni. Egy frissen publikált kutatás következtetései szerint a mai csúcsragadozók evolúciós közelmúltja lehet a megfejtés.
Egyebek mellett a melanocortin 2 két módosulása is hozzájárulhatott a kutyák kommunikációs képességeinek kifejlődéséhez.
A neves amerikai idegtudós által vezetett kísérletsorozat célja az volt, hogy a CRISPR/Cas9 technológiával kiiktassanak egy olyan „neurokémiai jelátviteli útvonalat, amely kritikus szerepet tölt be” az emlősök csoportos viselkedésének befolyásolásában. Sikerült, csak az eredmény lett pont az ellenkezője.
A nem megfelelő tartási körülmények, a szakszerűtlen emberi magatartás és a hozzá nem értéssel párosuló laikus antropomorfizáció a legfőbb oka annak, hogy néha még a legbékésebbnek tűnő állatok is az ember ellen fordulnak. Miért támad a kakas, mitől agresszív a lúd, és merre rúg a tehén?
A dán állatorvosok körében egyre erősebben tartja magát az a vélekedés, hogy az egykor utcán élő, keletről importált kutyák halmozottan problémásak. A Koppenhágai Egyetem kutatói arra kerestek választ, hogy valóban van-e különbség a Dániában nevelkedett és a sanyarú előéletű import kutyák között.
Az etológiai kutatásokat és a sok évtizedes tapasztalatait a napokban megjelent könyvében összegző amerikai Lynn Acton szerint a versenyistállókban és a hobbilovardákban élő lovak többsége komoly viselkedési problémákkal küzd. Ezek túlnyomó többségének kiváltó oka az emberhez igazított tartási körülményekben keresendő.
Az egyszerű és békés madáréneket is hadüzenetté zavarhatja össze az emberi tevékenység által keltett zaj – derítették ki a belfasti Queen's University kutatói.
Teljesen normális, ha a popzene kedvelői agresszívnak tartják a Cannibal Corpse zenéjét, de annak, aki szereti, örömet okoz, és ezt most már a tudomány is bizonyítja.