Ehető házakat építenének cementté formált élelmiszer-hulladékból egy új japán technológiával
A klíma- és egészségtudatos meseírók talán már fantáziáltak arról, hogy mézeskalácsház helyett komposztkunyhóba költöztetnék a Jancsi és Juliska gonosz boszorkáját, de talán ők sem hitték volna, hogy ez megvalósítható. Macsida Kota és Szakai Juja, a Tokiói Egyetem kutatói pedig éppen olyan technológiával álltak elő, amely nagyon közel áll az ehető ház ötletéhez. A két japán tudós olyan módszert fejlesztett ki, amellyel sikeresen alakítanak élelmiszer-hulladékot potenciálisan ehető cementté - írta szerdán az AP.
A kutatók elmondása szerint ráadásul az általuk előállított termék szakítószilárdsága közel négyszerese az általánosan használt betonnak. Macsida és Szakai azt reméli, hogy az újfajta építőanyag csökkentheti az élelmiszer-hulladékhoz kapcsolódó problémákat, például azt, hogy a hulladéklerakókban elásott maradék rengeteg metánt bocsát ki magából.
Szakai, a Tokiói Egyetem ipartudományokkal foglalkozó intézetének docense eredetileg fenntartható anyagokat kutatott, amelyek képesek lehetnek a cement-alapú beton kiváltására, de végül egy új technológiát dolgozott ki erre – először porított fát vetett alá hőkompressziónak. A szárításból, porításból és kompresszióból álló, háromlépcsős folyamatot egyszerű eszközökkel végezték el, olyanokkal, amelyek a kutatók szerint akár az Amazonon is beszerezhetők.
Később tanítványával, Macsidával ezt a módszert próbálták ki élelmiszer-hulladékkal is. Korábbi kísérletekben az élelmiszer-hulladékot műanyaggal vegyítették, hogy az anyagok jobban összeálljanak. Több hónapnyi kísérletezés során azonban a két kutató arra jött rá, hogy a cement a megfelelő hőmérsékleten és nyomás alatt műanyag nélkül is megfelelően megköt.
Cement tealevelekből, kávézaccból vagy narancshéjból
Szakai hozzátette, a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy az egyes élelmiszer-hulladék-fajták más-más hőmérsékleten és nyomáson állnak össze. A japán kutatók elmondása szerint már tealevelekből, narancs- és hagymahéjakból, kávézaccból, kínai káposztából, sőt ebédmaradékokból is csináltak már cementet. Az ízeket különféle fűszerekkel javították fel, és úgy alkották meg az „építőanyagot”, hogy a színei, az íze és az illata is kellemes legyen.
A kutatók elmondása szerint a cement darabokra törve és főzve ehetővé válik. Viszont ahhoz, hogy ezt a patkányok vagy a gombák ne tehessék meg, és még vízálló is maradjon a cement, a kutatók japán lakkal vonnák be az anyagot.
Szakai szerint az ehető építőanyagot például katasztrófák helyszínein vethetnék be ideiglenes szálláshelyek kialakítására, ha pedig az élelmiszercsomagok nem érkeznének meg időben, az emberek falatozhatnának a házak falaiból.
A kutatók azt remélik, hogy a teljes mértékben lebomló és újrafelhasználható cement kiválthatná a hagyományosat, amelynek jelentős a környezetterhelése. A Chatham House nevű brit nonprofit szervezet számításai szerint a világ szén-dioxid-kibocsátásának 8 százalékáért tehető felelőssé a cementgyártás.
Az élelmiszer-hulladék problémája világszerte ijesztő méreteket öltött. Az ENSZ szerint az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer harmada, mintegy 1,3 milliárd tonna étel megy a kukába vagy veszik el a gyártási folyamatban. Ez Japánban sincs másként, 2019-ben 5,7 millió tonna ehető élelmiszer-hulladékot termelt az ország, melynek kormánya ezt 2030-ra 2,7 millió tonnára igyekszik leszorítani.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: