Ahogy nő a gazdasági egyenlőtlenség, úgy kell egyre változatosabb megoldások felé fordulniuk a világ leggazdagabbjainak, akik már azt sem tudják, hová tegyék a pénzüket. A szupervékony-szupermagas épületek luxuslakásai erre kínálnak lehetőséget, és az ingatlanosok ehhez az építési engedélyeket, de még a megfizethető lakhatásra szánt adókedvezményeket is kijátsszák.
A klímatudatos mesékben így mézeskalácsház- helyett komposztkunyhóba költözhetne a gonosz boszorka. Vagy épp katasztrófák helyszínén lehetne felhasználni, ahol az ideiglenes szállásokon lehetne enni egy falat falat, amíg megjön az élelmiszersegély.
A 350 négyzetméteres laktanya 72 katonának ad szállást, ezzel Észak-Amerika legnagyobb 3D-nyomtatással készült épülete lesz.
Másfél perces timelapse videóban nézhető meg, hogyan pumpálja a betont Európa legnagyobb 3D nyomtatója. Az így felhúzott házak építési költsége akár 60 százalékkal olcsóbb lehet a hagyományos építkezéseknél.
A BKIK szerint 1,1–1,3 millióra becsülhető a válság által veszélyeztetett munkahelyek száma, és elsősorban a mezőgazdaságban, a turizmusban és az építőiparban dolgozók szorulnak jelentős állami segítségre.
Sorra dől meg a legnagyobb 3D-ben nyomtatott épület rekordja, és az üzlet egyre nevesebb befektetőket vonz. A legószerűen felépíthető hoteleket például a megszokott 4-5 év helyett akár 6-9 hónap alatt is fel lehetne húzni.
A cementgyártás telepumpálja a légkört szén-dioxiddal, fogy a Föld homokkészlete, az építési hulladék újrahasznosítására kitűzött 2020-as EU-s irányelv pedig várhatóan kudarcba fullad, de az építőipar nem nagyon akar átállni a körkörös gazdaságra. Tény, hogy a törmelék szétválogatása egyelőre drága mulatság, de már sok kutató dolgozik az olcsó, egyszerű technológiák fejlesztésén.
Egy rászorulóknak olcsó lakhatást biztosító nonprofit szervezet és egy építőipari techcég Mexikóban építi fel a 3D-s falut, hogy összetákolt kunyhókból 46 négyzetméteres házakba költözhessen ötven család, havi 6200 forintos lakbérért cserébe.