Már botoxból is hiány van Oroszországban a szankciók miatt
Bár folyamatos vita övezi a kérdést, hogy a nyugati országok szankciói hatásosak-e Oroszországgal szemben, a gazdasági termelésre és az importra vonatkozó adatok alapján egyértelmű, hogy komolyan sújtja az ország gazdaságát a pénzügyi és kereskedelmi nyomásgyakorlás. Az autók, a repülők vagy az elektronikai alkatrészek mellett még az elit kedvenc játékszeréből, a botoxból is hamar hiány alakulhat ki.
A Kommerszant nevű gazdasági napilap szerint az arcsimító kozmetikum importja január és március között a harmadára (kb. 74 500 db) esett vissza a tavalyi év ugyanezen időszakához képest. A botox védjegyét birtokló gyógyszercég, az AbbVie március közepén jelentette be, hogy megszakítja kapcsolatát az orosz piaccal, így a hiány az adatfelvétel vége óta eltelt több mint két hónapban valószínűleg csak tovább nőtt.
Oroszország a szankciók hatására mély recesszióba került, az OECD előrejelzése szerint idén 10, jövőre legalább 4 százalékos gazdasági visszaesés várható. Ezek az intézkedések a támogatói szerint teljesen megroppanthatják az orosz gazdaságot, ami alapot nyújthat arra, hogy a szankciók visszavonásának ígéretével tárgyalni lehessen az ukrajnai békéről – írja az Observer. A szankciók a szakértők, és valószínűleg Vlagyimir Putyin várakozásait is felülmúlták, például azzal, hogy számos vállalat (pl. Apple, McDonald's, Ikea) önként jelentette be távozását az orosz piacról.
Az eladott autók száma májusban egy hónap alatt 83 százalékkal esett vissza – ez 24 ezer autót jelent, a tavaly májusban értékesített 150 ezerhez képest. Az amerikai, EU-s, brit és japán szankciók a repülőgépipart is megbénították. Az orosz közlekedési minisztérium szerint legalább 2030-ig tart majd, amíg a légi utasforgalom eléri a pandémia előtti szintet, míg az évekig húzódó szankciókkal számoló forgatókönyv szerint 2025-ig a teljes orosz repülőgépflotta több mint felét darabjaira kéne bontani, hogy a gépek maradékát működtetni lehessen.
Tim Ash, a Chatham House Oroszország-szakértője a lapnak elmondta, hogy nem vált valóra a szankciók ellenzőinek az a félelme sem, miszerint az oroszok szövetségeseket találnak majd a korlátozások kijátszására. Kína például azért nem segíti látványosan Oroszországot, mert Hszi Csin-ping átverve érzi magát, hiszen Putyin hazudott neki az Ukrajnával kapcsolatos szándékairól, és az orosz kereskedelmi szövetség megromlása (amit a háború miatti nyugati szankciók idéztek elő) a kínai gazdasági problémákat is tovább sújtja. Emiatt „Hszi az USA-t sem szeretné túlságosan felbosszantani” – mondta Ash.
A szakértők szerint valószínűleg továbbra is lesznek olyan országok, amelyek megveszik az orosz olajat, ami nem kell Európának, ahogy az ellopott ukrán gabonának is lesz piaca, de a pénzzel nem mennek sokra az oroszok, ha a városok informatikai rendszereinek működtetéséhez csúcskategóriás eszközökre és ritka alkatrészekre van szükségük – amelyeket leginkább a szankciókat kivető országokban gyártanak. Az ilyen áruk csempészete ráadásul nagyüzemben kivitelezhetetlen, így ha teljesen nem is áll le Oroszország, nagyon komoly korlátozásokra lehet számítani az infrastruktúra működtetésében, és így az életszínvonalban.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: