Az USA kormányának október elején meghozott szankciói megnehezíthetik, hogy Kína szuperszámítógépeket építsen, és példátlan szinten vethetik vissza az ázsiai ország félvezetőiparát, ami a modern civilizáció alapját adó chipek gyártásához szükséges.
A miniszterelnök fatális magyar tradíciót követ azzal, hogy 1914-hez, 1941-hez és 1944-hez hasonlóan most is a morálisan és politikailag egyaránt vesztes oldalra áll, írja Ungváry Krisztián történész.
Illúzió abban reménykedni, hogy a szankciók miatt az orosz vezetés felhagy az Ukrajna elleni háborúval. A büntető intézkedések elsődleges célja azonban nem ez, hanem annak határozott jelzése, hogy a 21. század elején nem lehet következmények nélkül háborút indítani.
Vlagyimir Putyin a gázfegyver ravaszán tartja a kezét, és a fenyegetés még valamennyire tud hatni Európára. De ha az idei válságot sikerül átvészelni, a következő tél már könnyebb lesz, Oroszországnak pedig nincs esélye arra, hogy megnyerje a háborút Ukrajnában.
Milyen sors vár a több mint 190 milliárd dolláros költségű Nemzetközi Űrállomásra? Mi lesz az első európai marsjáróval, ami orosz rakétával és leszállóegységgel idén indult volna a bolygóra? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Rohamosan csökken az eladott autók száma, nagy bajban a repülőgépipar, és az elit kedvenc játékszere, a botox is vészesen fogy Oroszországban. Úgy tűnik, a nyugati szankciók megroppanthatják az orosz gazdaságot, és a félelmek ellenére Kína sem igyekszik megmenteni Putyin országát.
Ami a nyugatnak csak szúnyogcsípés, az a keleti országokban komoly energiaellátási és gazdasági gondokhoz vezethet. Az olaj ára az egekben, és ha idén elzárják a gázcsapokat, annak Szlovákia, Magyarország és Ausztria lehet a legnagyobb vesztese a régióban.
A 2017-ben szankciókkal sújtott ország vizein hemzsegnek a kereskedelmi hajók, és újabban nagyszabású mederkotrási műveletek is láthatók a műholdképeken. A háttérben felsejlik Kína.