A gyerekek védelmére számos országban szigorítják az autóban dohányzást, de Müller Cecília lesöpörte az asztalról egy magyar kutató ajánlását

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Angliában, Skóciában, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban néhány éve, Írországban pedig idén tiltották be az autóban dohányzást, ha gyermek vagy terhes nő tartózkodik a kocsiban. Németországban azt is büntetik, ha valaki kidobja az autójából az égő cigarettacsikket. A dohányosokból ki sem látó Görögországban a 12 év alattiakat védi efféle szabályozás, és akár 1500 eurós büntetést is kiróhatnak a hatóságok, ha a sofőrt vagy bármelyik utasát cigarettázáson kapják egy gyermek társaságában. Ha buszokon vagy más közhasználatú járművön teszi ezt bárki, a büntetés a duplájára emelkedhet. 

Magyarországon nincs érvényben ilyen szabályozás, ezért egy magyar társadalomkutató, a hollandiai Erasmus Medical Center és a svéd Linköpping Egyetem munkatársaként dolgozó Radó Márta, aki évek óta kutatja a témát, májusban a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz fordult, hogy segítséget kérjen abban, hogy Magyarországon is napirendre kerüljön az autókban való dohányzás betiltása. Müller Cecília országos tisztifőorvos idén május 10-én kelt válaszlevelében a magánélet színterei korlátozásának és a szabály ellenőrizhetőségének nehézségeire hivatkozva visszautasította a felvetést.

„A dohányzás korlátozásáról szóló jelenlegi jogalkotási koncepcióba a magánélet színtereit érintő korlátozás nem illeszthető be. A jogalkotó itt húzta meg a határt az egyes személyek önrendelkezési jogába való beavatkozás tekintetében, melynek korlátja a hatályos Alaptörvény szerint csak mások jogainak – ebben a esetben az egészséghez való jogának – védelme lehet”  

– áll a Radónak címzett levélben, amiben a tiszifőorvos megemlíti az ellenőrzés nehézségét, és felhívja a figyelmet az egészségnevelés fontosságára. 

Möller Cecília országos tisztifőorvos

Évente egy szentendrényi ember veszti életét a dohányfüst káros hatásai miatt Magyarországon

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-es becslései szerint 2000 óta mintegy 60 millióval kevesebben dohányoznak, és 2020-2025 között további 27 millióval kevesebben nyúlnak majd a cigarettás dobozokhoz. Ennek ellenére világszerte több mint egymilliárdan gyújtanak rá rendszeresen – a legtöbben a fejlődő országokban, és különösen nagy mértékben növekszik a dohányzók száma Ázsiában – és a The Lancet folyóiratban tavaly megjelent, Global Disease Burden című felmérés szerint évente mintegy 6,68 millióan közvetlenül a dohányzás miatt, további 1,01 millióan pedig a passzív dohányzás következtében kialakuló betegségek miatt vesztik életüket. A felmérés szerzői hozzáteszik, hogy megfelelő beavatkozás nélkül ezek a számok a következő években csak növekedni fognak. Érdemes azonban azt is látni, hogy a halálesetek és a megbetegedések többsége az alacsony és közepes jövedelmű országokat érinti, amelyek jelenleg a dohányipar marketinggépezetének legintenzívebb célpontjai.

Bár az Európai Unió területén, így Magyarországon is évről évre csökken a dohányzás mértéke, a KSH 2019-es adatai szerint még így is a népesség 24,9 százaléka gyújt rá naponta, vagyis majdnem minden negyedik ember dohányzik. Egy átfogó, 2016-ban végzett vizsgálat szerint szerint pedig több mint 24 ezer fő veszíti életét a dohányzás miatt évente, tehát olyan, mintha minden évben majdnem teljesen eltűnne egy körülbelül Szentendre méretű város lakossága.

Se a parton, se a kocsiban

Mindez úgy, hogy az utóbbi évtizedekben - legalábbis a fejlett világban - rengeteg kampány indult a dohányzás visszaszorítására, és egyre szűkül a tér, ahol a dohányosok rágyújthatnak. Jelenleg a parkok, a golfpályák, a tengerpartok és a strandok jelentik a szabályozás fő csatatereit, és ezekhez csatlakoztak a járművek belső terei is. Spanyolország például Európában elsőként 2021 végén egy olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatoknak, hogy több ezer euróra bírságolják a tengerpartjukon cigarettázókat.

A spanyolok nemsokára az autóban dohányzást is betiltanák. A kormány tavaly mutatta be törvénytervezetét, amelyik kitiltaná a dohányfüstöt az autókból, ha az utastérben gyerekek is vannak. Ezzel mindenesetre nem voltak annyira úttörők, a már említett Egyesült Királyságon, Írországon, Görögországon, Franciaországon és Olaszországon túl az USA államai közül Kaliforniában már 2007 óta él a törvény, miszerint 18 év alatti gyerekek társaságában autóban tilos rágyújtani, és hasonló szabályozást fogadtak el Hawaii, Indiana, Kansas, New Jersey, New York, Kentucky, Alabama és Illinois területén is.

Mennyire káros az autóban dohányzás?

Radó szerint az még a laikusoknak sem okozhat nagy meglepetést, hogy a szálló por koncentrációja egy autó belsejében akár tizenegyszer magasabb lehet, mint egy átlagos szórakozóhelyen. Hozzátette, hogy ezen az ablaknyitás sem igazán segít. „Ráadásul a kocsiban cigizés nemcsak a dohányosokat, hanem a velük utazó gyerekeket is veszélyezteti, akiknek általában nincs beleszólása a felnőttek szokásaiba” – tette hozzá.

A WHO becslései szerint a passzív dohányzás 2004-ben 603 ezer halálesethez járult hozzá, amelyből 1100 eset asztmás gyerek halálát jelentette. A halálesetek 28 százaléka, vagyis több mint 168 ezer eset 18 év alattiak körében történt. Emellett Európában körülbelül 51-61 százalék lehet a gyerekek passzív dohányzásnak való kitettsége, míg a globális átlag szerint a gyerekek 41 százaléka esetén fordulhat elő, hogy legalább az egyik szülő dohányzik. Ezekben az esetekben pedig valós veszély a dohányfüstnek való kitettség a gyerek otthonában, a család autójában és persze minden olyan térben, ahol a szülő a gyerek jelenlétében rágyújt.

Bár nehéz elkülöníteni az egyes életterek egészségügyi hatásait, Radó és munkatársai a Lancet Public Health folyóiratban publikált cikkükben megmutatták, hogy az autókban történő dohányzás betiltása közel 30 százalékkal csökkenti a gyerekek dohányfüstnek való kitettséget, ami a becslések szerint 2,4 százalékkal csökkenti a gyerekek asztmás megbetegedések miatti kórházi látogatásainak a  számát. 

Nagy-Britanniában is végeztek olyan felmérést, amelyik hasonló eredményekkel zárult. A 2020-ban a BMJ folyóiratban közzétett felmérés szerint, amelynek kérdőívére 15 318 angol és 822 skót tizenéves válaszolt, az derült ki, hogy az Angliában 2015-ben bevezetett tiltás hatására a korábbi 6,3-5,9 százalékról 1,6 százalékra esett vissza a dohányfüstnek való kitettség, míg Skóciában a 2016-ban bevezetett szabályozás eredményeként 3,4-2,2 százalékról 1,3 százalékra. Habár ez abszolút értelemben nem tekinthető magas számnak, ahhoz elegendő, hogy a különféle, a passzív dohányzás számlájára írható megbetegedéseknek való kitettséget csökkentse.

Lehetne szabályozni

Radó, a tanulmány egyik vezető szerzője a Qubitnek elmondta, Magyarországon is számottevő javulást lehetne elérni egy ilyen a törvénnyel, hiszen hazánkban nagyon magas, mintegy 115 ezer fő az asztmás gyerekek száma és 36 százalék azoknak a dohányosoknak az aránya, akik a gyerek jelenlétében is megengedik a dohányzást az autójukban. 

Radó Márta, a hollandiai Erasmus Medical Center és a svéd Linköpping Egyetem munkatársa

Emellett a kutató megjegyezte, hogy a dohányfüstnek való kitettség (a szülőkön, a társakon, vagy idegeneken keresztül) drasztikusan növeli annak az esélyét, hogy valaki rászokjon a dohányzásra. A korlátozások ezért nem csak közvetlenül képesek javítani a gyerekek egészségét, de „denormalizálják” is a tevékenységet és megakadályozzák a dohányzásra való rászokást.  

Nem beszélve arról, hogy Radó szerint egy efféle törvény a dohányosok körében is hatalmas támogatottságot élvez. Egy felmérés szerint 2018-ban a magyar dohányosok 93 százaléka támogatta volna a törvényt, ami dohányfüstmentessé tette volna azokat az autókat, amelyben egy nem dohányos is utazik, de a támogatottság még ennél is magasabb (96 százalék) olyan személygépkocsikban, ahol kisgyerek tartózkodik.

Az NNK szerint beavatkozás lenne az önrendelkezési jogba

Ezekkel az eredményekkel a tarsolyában fordult Radó a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz, amelyik a kutatónő felvetésére megfogalmazott válaszában a magánélet színterébe való beavatkozás korlátjára és az ellenőrizhetőség nehézségeire hivatkozva inkább az egészségnevelést ajánlotta a figyelmébe.

Radó tisztában van azzal, hogy a személygépkocsi magánterületnek számít, azonban kifejtette, a vele dolgozó jogászok szerint a gyerekeknek legalább ennyire elidegeníthetetlen joguk van ahhoz, hogy egészséges, dohányfüsttől mentes környezetben nőjenek fel. Magyarország pedig számos olyan nemzetközi egyezményt írt alá, amelyben a gyerekek ezen jogait rögzítették. Ráadásul Radó szerint „a magánterületen történő cselekvések korlátozása egyáltalán nem példa nélküli. Ma már senki se kérdőjelezi meg, hogy miért kell a gyereket gyerekülésbe tenni. Én azt remélem, hogy hamarosan hasonlóan elfogadott lesz az is, hogy a gyerek mellett tilos az autóban dohányozni.”

Érdemes hozzátenni, hogy valószínűleg a dohányipari cégek is tiltakoznának egy efféle szabályozás ellen. Radó elmondta, a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a cégek igyekeznek minden eszközzel megakadályozni a szigorításokat és növelni a fogyasztók számát. 

A gyerekek pedig kiemelt célcsoportot jelentenek a dohánycégeknek, hiszen a dohányosok 90 százaléka már 18 éves kora előtt elkezd cigarettázni. Ezért is próbálkoznak minden bevethető eszközzel az ügyfélkör bővítésével, nemrég futott végig a magyar sajtón például, hogy az Elfbar eldobható e-cigaretták hogyan tettek óriási népszerűségre a magyar középiskolákban. 

Ráadásul a magyar adatok azt mutatják, hogy a teljes EU átlagához képest nálunk a 15-24 év közöttieknek több mint a harmada dohányzik, és az esélye is sokkal kisebb, hogy valaki letegye a cigarettát, ha már egyszer rászokott. Míg a teljes uniós felmérésben a megkérdezettek 22 százaléka mondta azt, hogy korábban ugyan dohányzott, de már abbahagyta, nálunk ez az arány csak 11 százalék volt.

Radó Márta társadalomkutató és a cikk szerzője, Radó Nóra nevének egyezése a véletlen műve csupán.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: