Ha a menekültek befogadásáról van szó, a magyarok a sereghajtók közé tartoznak
Az Ukrajnában dúló háború jelentősen növelte a menekültek iránti szimpátiát és segítőkészséget világszerte – összegezte a menekültek világnapjára, június 20-ra időzített legújabb kutatási eredményeit az Ipsos Piac- és Közvéleménykutató cég. A friss jelentés készítői 28 országban több mint 20 ezer 18 éven felüli felnőttet kérdeztek, kiemelve, hogy egyetlen év alatt mintegy 5 millió ukrajnai menekülttel nőtt a tavaly ilyenkor globálisan mintegy 84 millióra becsült menekültek száma. A jelentésben kiemelték, hogy egyetlen évtized alatt több mint a duplájára nőtt azoknak a száma, akik a szülőhazájukat elhagyva, a világ más országaiban találtak menedékre. A kutatás legfontosabb átfogó eredményei:
- Globálisan a megkérdezettek háromnegyede értett egyet azzal, hogy a háború elől menekülőket más országoknak kötelességük befogadni. A menekültekkel szembeni együttérzés általában véve nőtt, amit a felmérést végzők az ukrajnai háború hatásának tulajdonítanak.
- Globálisan a megkérdezettek kétharmada értett egyet azzal, hogy nemcsak a háború, hanem a természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás hatásai elől menekülőket is be kellene fogadniuk más országoknak.
- Az etnikai hovatartozásuk, szexuális orientációjuk, politikai nézeteik miatt menekülők iránt azonban lényegesen kevesebb az empátia világszerte.
- A megkérdezettek kétötöde vallotta, hogy személyesen is igyekezett segítséget nyújtani menekülteknek, az esetek közel fele az ukrajnai háború elől menekülők megsegítését célozta.
- A menekültek iránti növekvő empátia ellenére a megkérdezettek jelentős része véli úgy, hogy a hazájukat elhagyók valójában gazdasági okokból keresnek új hazát és az elvándorlók nem tudnak majd sikeresen integrálódni az új környezetükbe.
Miközben a megkérdezettek 78 százaléka egyetértett abban, hogy a háború elől menekülőket más országoknak, beleértve a válaszadó saját országát, be kell fogadnia, azt már csak a válaszadók fele gondolja, hogy a menekültek be is tudnának illeszkedni az általuk választott társadalomba, és kevesebb mint 50 százalékuk véli úgy, hogy pozitívan tudnának hozzájárulni választott hazájuk fejlődéséhez. Több mint harmaduk pedig egyenesen úgy véli, hogy a saját országának már egyáltalán nem kellene több menekültnek segíteni, akármilyen okból kényszerült is eredeti hazája elhagyására.
Az egyes országok válaszadói között jelentősek az eltérések a menekültek iránti attitűdjüket illetően. Miközben Svédországban például a megkérdezettek 88, Lengyelországban a 85, de még az Egyesült Államokban is a 82 százaléka válaszolta, hogy a háborús menekülteknek menekültstátuszt kell biztosítani, Magyarországon csak a megkérdezettek 71 százaléka vélekedik hasonlóan, amivel Indiával, Törökországgal, Malájziával és Dél-Koreával együtt a legkevésbé segítőkész államok táborát gazdagítja. Igaz, a hozzáállásbeli javulás így is látványos, mert 2021-ben a magyar megkérdezetteknek még mindössze a 63 százaléka segített volna.
A Magyarországon élőknél csak négy országban, Belgiumban, Dél-Koreában, Japánban és Törökországban gondolják kevesebben, hogy az országuk által befogadott menekültek ne tudnának beilleszkedni új hazájukba. Miközben a lengyeleknek például a kétharmada gondolja úgy, hogy az általuk befogadott menekültek gond nélkül beilleszkednek új hazájukba, a magyaroknak alig több mint egyharmada vélekedik ugyanígy:
Jelentősen javult viszont a magyarok hozzáállása a menekültek befogadásáról általában véve, ami vélhetően az Ukrajnában február végén kitört és azóta is dúló háború és az annak nyomán Európa országaiba érkező menekülthullám következménye. Miközben tavaly még a magyarok közel fele úgy gondolta, hogy az ország határait teljesen le kellene zárni a menekültek elől, az idei menekültek világnapjára időzített felmérésre választ adóknak már csak a harmada reagálta ugyanezt. Ezzel Magyarország az idei jelentés szerint nemcsak dél-amerikai vagy ázsiai országoknál vált befogadóbbá, hanem Svédországnál, Olaszországnál, vagy az Egyesült Államoknál is. Az országhatárokat a török megkérdezettek zárnák le legszívesebben, háromnegyedük tenné ezt meg, igaz, arra a jelentés is felhívja a figyelmet, hogy miközben Törökország lakossága a világ népességének mindössze egy százaléka, a világ összes menekültje hatodának ad Törökország otthont.
Nem mindegy, miért menekülnek
Az Ipsos jelentése szerint a segítő szándékot jelentősen befolyásolja a menekülés oka. A háború sújtotta térségekből menekülők számára globálisan a megkérdezettek kétharmada biztosítana menedéket; a legsegítőkészebbnek a dél-amerikai országok és Lengyelország mutatkozott, miközben Malájziában, Törökországban és Dél-Koreában a megkérdezettek kevesebb mint fele biztosítana új otthont a háborús menekülteknek. Nálunk a megkérdezettek 58 százaléka támogatja a háborús menekültek befogadását, amivel Magyarország Európa sereghajtói közé tartozik.
Globálisan is más azonban a helyzet, ha a menekülteket nem háború, hanem például a klímaválság, etnikai hovatartozásuk vagy szexuális orientációjuk miatti üldözöttség kényszeríti arra, hogy új hazát válasszanak. Az éghajlatváltozás hatásai elől menekülők iránt Dél-Amerikában bizonyultak a leginkább empatikusnak a válaszadók, míg számos európai országban, például Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Magyarországon is a megkérdezettek kevesebb mint fele nyújtana segítő kezet a globális felmelegedés legelesettebb kárvallottjainak.
Az etnikai hovatartozásuk miatt menekülőkkel ugyancsak a dél-amerikaik éreznek a leginkább együtt, Magyarországon kevesebben támogatják a befogadásukat, mint ahányan ellenzik azt. A magyaroknál csak a japánok, dél-koreaiak, törökök és malajziaiak bizonyultak elutasítóbbnak.
Hasonló a tendencia a szexuális orientációjuk miatt menekülőkkel szemben, bár a legelfogadóbb országok körét ebben a kérdésben Svédország is erősíti: Brazília után a skandináv ország lakói bizonyultak a leginkább elfogadónak, de itt is csak a megkérdezettek mintegy fele támogatja a szexuális orientációja miatt új hazát választók befogadását. Magyarországon a megkérdezettek negyede sem támogatja az ez okból menekülők befogadását, a magyarok több mint harmada pedig kifejezetten ellenzi azt.
Az Ipsos felmérése szerint a megkérdezettek elvárnák ugyan, hogy a menekültek be tudjanak illeszkedni az országukba, és egyetértenek abban, hogy a társadalmukba való integrálás egyik legfontosabb eleme az, hogy segítsék a menekülteket például a munkaerőpiacon való helytállásban. A 22-es csapdájának tűnik azonban, hogy a megkérdezettek közel fele világszerte úgy gondolja, hogy a munkaerőpiac menekültek előtt való megnyitása maga után vonná, hogy a menekültek „valós indok nélkül”, gazdasági okokból próbálna menekültstátuszhoz jutni.
A magyar válaszadók a legkevésbé gyanakvók táborát erősítik: a hazai megkérdezetteknek mindössze a 38 százaléka gondolja, hogy a menekültek munkaerőpiaci segítése további menekülteket vonzana az országba. Lényegesen gyanakvóbbak viszont az egyébként a menekültekkel szemben befogadóbbnak bizonyuló dél-amerikai országok, mint ahogy az amerikai állampolgárok több mint fele is úgy gondolja, hogy a menekültek boldogulásának a segítése további menekülteket vonzana.
Az Ipsos menekültek világnapjára készített teljes menekültügyi jelentését itt (pdf) lehet elolvasni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: