Tavaly az előző évihez képest több mint negyedével, 417 ezerről 535 ezerre nőtt az Európai Unióban menedéket kérő nem uniós bevándorlók száma. A legtöbben, a menedékkérők több mint fele ázsiai, negyede afrikai, körülbelül 10-10 százalékuk pedig nem uniós európai vagy az amerikai kontinensről érkező állampolgár. A menekültek mintegy 40 százaléka három országból, Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkezik – derül ki az Eurostat friss jelentéséből.

A menekültstátuszért folyamodók több mint negyede, 148 175 bevándorló Németországban, közel az ötödük, több mint 100 ezer menekült Franciaországban, a hatoduk Spanyolországban, 8 és 7 százalékuk pedig Olaszországban és Ausztriában kért menedéket. Ezzel az öt említett uniós tagállam az EU-ban menekültstátuszért folyamodók háromnegyedét fogadta be.

A lakosságarányosan legtöbb menekültet befogadó ország az EU-ban Ciprus, ahol egymillió lakosra közel 15 ezer menekült jutott tavaly. A számszerűleg a legtöbb menekültet befogadó országokban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban a menekültek száma egymillió állampolgárra vetítve alig vagy nem érte el az ezerötszázat. Az uniós tagállamok közül lakosságarányosan a bevándorlóktól amúgy leginkább tartó Magyarország fogadta be a legkevesebb menekültet: mindössze négy bevándorló jutott egymillió magyar állampolgárra.

Az idei adatokat bizonyára jelentősen megdobja majd Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, amely miatt néhány hét alatt mintegy három millióan hagyták el Ukrajnát és kerestek menedéket valamelyik szomszédos tagállamban, amely az Európai Unió része. Az ukrajnai menekültek kétharmada a 38 milliós Lengyelországba érkezett, a többi háborús menekült legnagyobb része a Bloomberg szerint az uniós országok közül Románia, Magyarország és Szlovákia között oszlik el.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A migráció olyan, mint a COVID: kezdeni kell vele valamit, de az emberbarátságra hivatkozni kevés

Rácz Johanna médiapartner 2020. november 20.

A migrációs helyzet elérte azt a pontot, amikor már muszáj foglalkozni vele. Ehhez olyan új narratívára van szükség, ami az emberségességen túl más szempontokat is felvet a meggyőzéshez – hangzott el a Goethe Intézet migrációs narratívákról szóló konferenciáján, ahol német kutatók és Timur Vermes író járta körül a kérdést a kitelepített németek sorsától a Willkommenskulturon át a fikcióig.

Ukrán vendégmunkások tömegeit érte külföldön a háború híre, most kétségbeesetten próbálják kimenteni családtagjaikat

Kende Ágnes társadalom 2022. március 14.

A munkaképes korú ukránok negyede már a háború kitörése előtt is külföldön dolgozott, és a szülők sokszor elszakadtak gyerekeiktől. A háború borzalmaival együtt még fájdalmasabb kérdés, hogy milyen károkat okoz ez a túlélők életében.

Sokkal több a migráns a Földön, mint eddig gondolták

Kun Ádám, Steffi Graph tudomány 2019. március 22.

Úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedekben a migráció növekedéséért nem a magasabb vándorlási kedv, hanem egyszerűen a Föld lakosságának növekedése volt felelős.