Totális káosszal köszöntött be a nyár az európai reptereken

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Végeláthatatlan, több száz méteres sorokban órákat kell várni a check-inre és a biztonsági ellenőrzésre, a csomagok elvesznek vagy ezerszámra, hegyekben állnak gazdátlanul, százasával törlik a járatokat, később indítják útnak vagy kisebbet indítanak, így nem fér fel mindenki a gépre. Aztán néhány nap tengerparti pancsolás, és indulhat az egész újra elölről.

Még csak június közepe van, de New York Times szerint a nyár hátralevő részében nem várható változás, Európa nagyobb repterein érdemes felkészülni a legrosszabbra. 

Több száz méteres sorok, hat óra várakozás

Június elejétől kezdve az olyan európai légicsomópontokon, mint a londoni Heathrow vagy az amszterdami Schiphol, több száz járatot töröltek vagy indítottak jókora csúszásokkal. Az utasok akár hat órát is kénytelenek lehetnek ácsorogni a biztonsági ellenőrzéshez vezető sorokban, amelyek 6-700 méteren keresztül kanyarognak a terminálokon keresztül, és néha már a repülőtéri parkolóban áll a végük. 

A Schiphol ezért azt tanácsolja, hogy már 4 órával a gép indulása előtt érdemes megjelenni a reptéren (a stockholmi Arlanda repülőtérről utazóknak nemrég a Ryanair még némivel barátságosabb, 3 órával korábbi érkezést javasolt). A spanyol reptereken is hasonló problémákkal küzdenek, az Iberia spanyol légitársaság adatai szerint március óta 15 ezer utas késte le csatlakozását az útlevél-ellenőrzésnél kialakult hosszú sorok miatt.

Minden összejött 

Az Egyesült Államokban a New York Times információi szerint a repülőterek és a légitársaságok szintén munkaerő-hiánnyal, romló időjárási körülményekkel és a koronavírus miatti munkaerő-kieséssel küzdenek, de még így is kevesebb várakozási időre, késésre és járattörlésre lehet számítani, mint az európai reptereken.

A légiközlekedési iparág európai káosza több tényezőre vezethető vissza, ezek együttesen okozzák az utasok kellemetlen élményeit. Idén áprilisban az egyes nyugat-európai országok hirtelen szüntették meg a koronavírus-járvány korlátozását célzó intézkedéseiket, ez pedig egyik napról a másikra megtöbbszörözte az utazók számát. A Skyscanner nevű repülőjegy-foglaló oldal felmérése már májusban azt mutatta, hogy az utazók 86 százaléka ugyanannyit vagy többet szeretne idén költeni nemzetközi utazásra, mint amennyit a járvány előtti évben, 2019-ben költött. Az Allianz Partners utasbiztosító, amelyik több mint 40 ezer, idén nyárra szóló útitervet elemzett, pedig úgy találta, hogy az Európát célzó amerikai utak száma 2021-hez képest 600 százalékkal növekszik. 

Se pilóta, se stewardess, se bőröndpakoló

Mivel azonban a repülőterek és a légitársaságok is több tízezer munkatársukat küldték el a pandémia elmúlt két évében, képtelenek érdemben reagálni a hirtelen felduzzadt keresletre. Ehhez hozzájárul, hogy a biztonsági személyzet vagy a légiutaskísérők közül sokan vonakodnak visszatérni régi munkájukhoz, mivel kevesebb bért és ráadásul hosszabb munkaórákat vehetnének a nyakukba. Az új munkatársak toborzása és betanítása – különösen a pilóták és a biztonsági személyzet esetén – pedig elég hosszú időbe telik, és egyáltalán nem valószínű, hogy ezeket az állásokat sikerül majd betölteni a nyári főszezon csúcsa, vagyis július-augusztus előtt.

Szegény repteret az ág is húzza: a hiányos személyzettel küszködő londoni Heathrow-n néhány napja technikai hibákkal küzd a csomagokat kezelő rendszer, emiatt fordulhatott elő, hogy az utazóközönséget a 2-es Terminálon több száz feladott bőröndből álló, gazdátlan csomaghalom várta.

Frank Oostdam, a holland utazási irodák és utazásszervezők szakmai szervezetének vezetője szerint egyenesen szégyen, ami történik. „Rettenetes a helyzet az utasokra, a légitársaságokra és az utazásszervezőkre nézve is, és mindez a rossz tervezés eredménye” – mondta.

Itt a sztrájkok ideje

Ezt az egész helyzetet az európai légiközlekedésben dolgozók az utóbbi hetekben sztrájkokkal fejelték meg: jobb munkakörülményeket és magasabb fizetéseket követeltek, hogy valahogy kompenzálni lehessen az elszabadult infláció és a fejetlenségek miatti tarthatatlan helyzetüket. Június 9-én a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren több mint száz járatot töröltek, miután a szakszervezet a reptéri személyzet minden tagjának 300 eurós havi fizetésemelést követelve sztrájkot hirdetett.

Az olasz repülőtereken június 8-án több mint 360 járatot töröltek, miután a légiforgalom-irányítók és a légiutaskísérők 24 órás sztrájkba kezdtek, a Dániában és Svédországban működő Scandinavian Airlines pilótái pedig szintén munkabeszüntetéssel fenyegettek az alacsony fizetés miatt.

Willie Walsh, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) főigazgatója a New York Times-nak elmondta, a kormányzatok által bevezetett koronavírus-járvány elleni intézkedések rengeteg bizonytalanságot teremtettek, és az iparágnak nagyon kevés időt adtak arra, hogy felkészülhessen a két év leállást követő újraindulásra. Úgy vélte, ilyen körülmények között nem csoda, hogy bizonyos helyeken „operatív késedelmek” tapasztalhatóak. 

Ha minden kötél szakad, ott a busz vagy a vonat

Aki mindezek ellenére megpróbálkozna a repüléssel, annak az utazásszervezők azt javasolják, hogy legyen felkészülve a hosszú sorokra, a lehetséges járattörlésekre, a  késésekre, és érdemes megfontolni az olcsóbb utazás reményében általában nem megkötött utazásbiztosítást is. Az utasok a járatuknál mindenképpen 3-4 órával korábban érkezzenek meg a repterekre, hogy időben sorra kerülhessenek a check-innél vagy a biztonsági ellenőrzéskor – habár saját eszközeikkel a repterek is igyekeznek tenni a kialakult helyzet ellen. A pattanásig feszülő idegek nyugtatására a dublini repülőtéren például a sürgősségi ellátásból ismert triázsrendszert vezették be, hogy lehetőleg senki ne késse le a gépét a hosszú sorok miatt. 

Nem csupán a hosszú sorok, hanem az elkallódó bőröndök is megkeseríthetik az utasok életét, ezért néhány utazásszervező már egyenesen azt ajánlja utasainak, hogy inkább ne vigyenek feladott bőröndöt, ha nem akarnak egy hetet várni a megérkezésre, vagy a létfontosságú motyójukat vigyék magukkal a repülőgép fedélzetére. 

A világszerte több mint 70 ezer utazásszervezőt képviselő Internova Travel Group ügyvezető alelnöke, Peter Vlitas szerint fontos, hogy legyen B-terv, ha valamiért késnek vagy nem indulnak a repülőjáratok, így érdemes lehet megnézni azt is, hogyan juthat el az ember vonattal vagy busszal a görög tengerpartra vagy a francia riviérára.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: