Miközben Velencében már 50 ezer alá esett a helyi lakosok száma, tavaly 20 millió turista fordult meg a szigeten. De Amszterdamtól Budapestig sok európai városra hatalmas teherként zúdul a kontroll nélküli turistaáradat.
Az idősek körében majdnem 60, a fiatalok korosztályában viszont alig 7 százalékos emelkedést mértek az esetszámban.
A dél-európai országokban a GDP nem elhanyagolható hányadát adja a turizmus, de a túlzsúfolt üdülőhelyek és a tengerpartokon szelfizgető hordák miatt sok hely nemcsak a helyieknek, de a turistáknak is élvezhetetlenné válik.
Mindenhová behatoló homok, naptejtől bűzlő tömeg, verekedés a nyugágyért – ha a földi pokolba vágysz, a tengerpartnál keresve sem találhatnál jobb helyet. De hogyan kezdődött az őrület?
6-700 méteres sorok, gazdátlan csomaghalmok, törölt vagy csúszásban lévő járatok, létszámhiányos reptéri személyzet, alacsony bérek és sztrájkok. Szakértők szerint idén nyáron már nem változik a helyzet, úgyhogy a legjobb, ha a nyaralók felkészülnek a legrosszabbra, vagy vonatra, buszra szállnak.
A környező országok közül Csehország, Horvátország, Szlovénia és Szerbia fogadja el a magyar oltási igazolványt. Az Egyesült Államokba, Finnországba, Norvégiába vagy Oroszországba a járványveszély miatt még egyáltalán nem lehet turisztikai célokkal beutazni, miközben Mexikó tárt karokkal várja a turistákat.
A koronavírus-járvány kicsinálta a légi tömegközlekedést, de ha lemondunk a tömegről, megtarthatjuk a közlekedést. Persze, ennek meg is kérik az árát.
Az EU-átlaghoz képest ez sok, ugyanakkor jelentős javulás is a 2013-as 68 százalékhoz képest. Az Eurostat arra figyelmeztet, hogy 2020-ban alighanem uniószerte növekszik azoknak az aránya, akik anyagi okokból nem járnak nyaralni.
Július 10-én pokoli vihar tombolt Észak-Görögországban, a sérültek száma meghaladja a harmincat. A görög katasztrófavédelem jelenleg a kárfelmérésnél tart.