A mezőgazdaság és a háborúzás miatt válhattak egyre bonyolultabbá az emberi társadalmak

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Az elmúlt néhány ezer év alatt az emberi társadalmak hatalmasra duzzadtak és egyre komplexebbé váltak, ez pedig elsősorban a mezőgazdaságnak és a háborúzásnak tudható be. Ez a fő állítása egy több mint egy évtizede zajló, rendkívül gazdag adatgyűjtésen alapuló kutatásnak, amelynek eredménye június 24-én jelent meg a Science Advances folyóiratban. 

Peter Turchin, a bécsi Complexity Science Hub Vienna kutatója és kollégái, köztük egy magyar kutató, Kondor Dániel, 2011-ben kezdték el építeni a Seshat globális történelmi adatbankot, amely az elmúlt tízezer évben a társadalmi struktúrákban bekövetkezett változásokat követi nyomon. Az adatbázisban a régészet, a szociológia, a vallástudományok és a közgazdaságtan eredményei is helyet kaptak. 

Turchin a New Scientistnek elmondta, hogy informatív, nagyon változatos adatbázist akartak felállítani, mivel olyan globális elméleteket tesztelnek, amelyek minden emberi társadalomra vonatkoznak. A kutatócsoport mostanra egy olyan számítógépes modellt is felépített, amellyel képesek a Seshat adatbázisra alapozva tesztelni elméleteiket.

A kutató szerint a társadalmi komplexitás alapfeltételeként szinte minden elméletben helyet kap a mezőgazdaság, például azért, mert lehetővé tette az élelmiszer-felhalmozást és a vagyongyűjtést. Ezen kívül két alapvető irányzat alakult ki annak magyarázatára, mi a civilizációk komplexitásának mozgatórugója. Az egyik szerint a kooperáció, például az infrastruktúrák kialakításának szükségessége és a mezőgazdasági termelés kockázatainak, például a természeti károk miatt elpusztuló termények miatti éhínségek kezelése. A másik szerint a konfliktus, ami jelentheti a társadalmakon belüli vagy azok közötti küzdelmeket.

Kooperáció vagy konfliktus?

A kooperáció vagy konfliktus vitában Turchin és kollégái modelljük alapján arra jutottak, hogy a különböző csoportok közötti háborúzás a társadalmak bonyolultságának egyik eredője. Azt találták például, hogy az új hadi technológiák elterjedése gyakran 3-400 évvel megelőzte a civilizációk nagyságrendbeli változását. Eurázsiában és Afrikában például mintegy 3700 évvel ezelőtt jelentek meg és terjedtek el a harci szekerek, néhány századdal később pedig addig soha nem látott méretű birodalmak alakultak ki, például az egymillió négyzetkilométernyi egyiptomi Újbirodalom. 

Számos kutató azonban nem lelkesedik az eredményeikért, sőt még azzal a kiinduló feltételezéssel sem ért egyet, miszerint összetett változókat egyértelműen lehet kódolni egyetlen adatbázisban. Roderick Campbell, a New York-i Egyetem munkatársa például kifejtette, hogy a kutatás a katonai, adminisztratív és települési hierarchiát veszi alapul a hierarchikus komplexitás mérésére. Úgy vélte, ha tíz különböző szakértőt kérdeznénk meg arról, hogy a mai Egyesült Államokban hogyan határozná meg ezeket a változókat, tíz különféle választ kapnánk. Majd feltette a kérdést, vajon mihez tudunk kezdeni az ókori társadalmakkal, ahonnan még írásos dokumentumok sem állnak rendelkezésre. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: