A Földön megművelt területek mindössze negyedén termesztünk növényeket közvetlen emberi fogyasztásra
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A Föld 510,1 millió km2-es felszínének 71 százalékát víz borítja, ennek jóval több mint a fele tengerjogilag nyílt víz. A szárazföld legnagyobb kontinense Ázsia, a legnagyobb ország pedig a földfelszín 3,34 százalékán fekvő, 17 millió km2 -es Oroszország.
A 149 millió km2-nyi szárazföld harmada művelhetelen jég-, kő- és homoksivatag. Az emberiség 104 millió km2 területen él, ennek harmadát bevonva a mezőgazdasági termelésbe. Az 51 millió km2-es agrárterület háromnegyedét állattartásra és takarmánytermesztésre használjuk, a közvetlen emberi fogyasztást szolgáló a növénytermesztés a mezőgazdasági területek negyedén folyik.
Az emberiség mindössze a földfelszín egyetlen százalékán építi falvait, városait és az ezeket összekötő úthálózatot.
A letelepedett földművelő és állattartó kultúrák megjelenésével egyre nagyobb területet vont művelés alá az ember. Az állattartási célú legelőhasználat a 20. században tetőzött, a növénytermesztésre használt földterület aránya azonban a mai napig folyamatosan nő.
A földműves kultúrák kialakulásakor majdnem három hektár mezőgazdasági terület jutott egy főre, azonban a népesség robbanásszerű növekedésével és a mezőgazdasági technológia fejlődésével ez mára alig fél hektárra csökkent.
Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:
A klímaváltozás az ukrajnai háborúnál is drasztikusabban alakíthatja át az európai gabonatermesztést
Magyar kutatók évtizedes adatsorok és éghajlati modellek alapján tételesen kimutatták, hogy a klímaváltozás hatványozottan sújtja a közép- és kelet-európai növénytermesztést. Pinke Zsolt, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a lehetséges megoldást is felvázolta a Qubitnek.
A szántóföldek közé telepített biodiverzitás-szigetek a termésnek is jót tesznek
Az Ökológiai Kutatóközpont kiskunsági parcellákon zajló kísérletsorozatában a szántók közé ékelt fél hektáros réteket hoztak létre a Duna-Tisza közén honos növénytársulásokból. Az élőhely által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások a beporzás mellett a kártevők elleni védekezést is segíthetik.
Alig néhány állatfaj éli túl az Európában vészesen terjedő nagytáblás földművelést
Az agrártáj átalakulása visszafordíthatatlannak tűnő folyamatokat indított el, és a korábban csak Nyugat-Európában érzékelhető negatív tendencia mára elérte Magyarországot is. Minél kevesebb állat-, növény-, gombafaj, illetve mikroorganizmus alkot egy ökoszisztémát, annál kiszolgáltatottabb az ember is.