A szántóföldek közé telepített biodiverzitás-szigetek a termésnek is jót tesznek
Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai a kiskunsági Solt–Dunavecse térségben több szántóföldön is biodiverzitás-szigeteket, vagyis a természetes helyi vegetációt mintázó vadvirágos réteket alakítottak ki kísérleti célból – olvasható az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat honlapján. A szántóföldek uralta kiskunsági táj ugyanis jelenleg biodiverzitás-sivatag.
Az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetében működő Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport által az idén másodszorra létrehozott biodiverzitás-szigetekkel a kutatók az intenzív mezőgazdaság jelentős biodiverzitást csökkentő hatását próbálják ellensúlyozni, és adatokkal bebizonyítani, hogy az élővilág sokféleségének helyreállítása a szántóföldeken egyszerre támogatja az agráriumot, az élelmiszer-biztonságot, valamint a természetes élővilágot.
„A természetközeli élőhelyek számos funkciója hasznos az agrárium számára is” – idézi a honlap Báldi Andrást, a kutatócsoport vezetőjét, aki szerint ilyen szolgáltatás például a beporzás. „Fontos tudni, hogy a beporzórovarok életben maradásához szükség van a természetes növényekre is, ahogy a kártevők elleni biológiai védekezést biztosító ragadozókra és parazitákra is” – így az ökológus.
A kísérletben a kutatók meglehetősen nagy, fél hektáros foltokat hoztak létre a rendelkezésükre bocsátott parcellákon, ahol 32 növényfaj magjait – például zsályát, szegfűt és búzavirágot – tartalmazó keveréket vetették el. A Duna–Tisza közén természetesen is előforduló vadvirágok virágzása a teljes vegetációs időszakot lefedi, vagyis a kutatók által létrehozott biodiverzitás-szigeteken kora tavasztól késő őszig vannak virágzó fajok.
A természetvédelmi nyereség mellett az ökológusok szerint a biodiverzitás-szigetek a gazdálkodók számára is előnyösek lehetnek, és ez az előny a termelékenységben is megjelenhet. A kutatók azt vizsgálni fogják, hogy a vadvirágos parcellával szomszédos szántóföldre kiáramlanak-e a kártevők, vagy hogy a biodiverzitás-sziget más módon befolyásolja-e a termésátlagokat. A kutatók abban bíznak, hogy az eredmények igazolni fogják azt, hogy ezek a természetközeli foltok nemhogy nem károsak, hanem egyenesen előnyösek a mezőgazdasági termelés szempontjából. Ráadásul, az európai zöld megállapodás, a Green Deal nyomán megreformált agrártámogatási rendszerben elképzelhető, hogy az efféle nagyobb, be nem vetett területekre célzottan is lehet majd támogatásért folyamodni.
„Ezek a kísérletek azért fontosak, mert olyan adatokhoz juthatunk, amelyek a gazdálkodók számára is egyértelműen bebizonyíthatják, hogy érdekükben áll együttműködni az ökológusokkal a biodiverzitás-szigetek kialakításában” – idézi a honlap Báldi Andrást. Az ökológus szerint ugyanis könnyen lehet, hogy a jobb beporzás miatt növekedik például a repce hozama vagy/és minősége, illetve a több ragadozó rovar miatt kevesebb lesz a kártevő.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: