Sokan a vírusoktól rettegnek a leginkább, pedig a krónikus betegségekbe halnak bele a legtöbben
A covidjárvány csak a legfrissebb példája annak, hogy az állati vírusok globális szinten még mindig mennyire veszélyesek lehetnek. Gondoljunk csak az egyik legősibb zoonózisra, a veszettségre, a történelem leghalálosabb járványára, a pestisre, a himlőre, a még mindig velünk élő, és az elmúlt 200 évben 1 milliárd (!) életet követelő tuberkulózisra vagy éppen a HIV-re. Ezzel együtt az elmúlt évtizedekben a fertőző betegségek gyakorisága összességében csökkent, míg a legtöbb krónikus betegség, különösen a demencia, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága jelentősen nőtt.
A történelmi korokban Eurázsia sűrű népessége, a nagyfokú kereskedelem és a haszonállatokkal való szoros együttélés a betegségek széles körű átvitelét eredményezte az állatokról az emberre. A természetes szelekció pedig arra kényszerítette az itt élőket, hogy erős immunitást fejlesszenek ki a kórokozók széles skálájával szemben. Vannak betegségek is, amelyek előnyt jelentenek egyes fertőzésekkel szemben, a sarlósejtes anémia például a malária ellen nyújt részleges védelmet. De hogyan is alakultak a halálozási trendek, mi hozott korszakváltást a csecsemőhalandóságban, javult-e legújabban a daganatos betegségek mortalitása, és mi a helyzet az erőszakos halálozásokkal és a mérgezésekkel?
Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám biológus, az Evolúciótudományi Intézet főmunkatársa, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcastson, Apple Podcastson, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk, a másodikban, hogy ugyan mitől és hogyan repülnek egyes állatok, a harmadikban, hogy milyen nemi determinációk működnek az állat- és növényvilágban, a negyedikben, hogy milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus, az ötödikben, hogy hogyan definiáljuk az életet, a hatodikban hogy mi mindennel foglalkozik egy evolúcióbiológus, a hetedikben, hogy a homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés.
Hallgass bele ezekbe is:
Kapcsolódó cikkek
Miért nem tud az ember repülni?
Miért szexelnek az állatok?
Hogyan definiáljuk az életet?
A homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés
