Sokan a vírusoktól rettegnek a leginkább, pedig a krónikus betegségekbe halnak bele a legtöbben

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A covidjárvány csak a legfrissebb példája annak, hogy az állati vírusok globális szinten még mindig mennyire veszélyesek lehetnek. Gondoljunk csak az egyik legősibb zoonózisra, a veszettségre, a történelem leghalálosabb járványára, a pestisre, a himlőre, a még mindig velünk élő, és az elmúlt 200 évben 1 milliárd (!) életet követelő tuberkulózisra vagy éppen a HIV-re. Ezzel együtt az elmúlt évtizedekben a fertőző betegségek gyakorisága összességében csökkent, míg a legtöbb krónikus betegség, különösen a demencia, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága jelentősen nőtt. 

A történelmi korokban Eurázsia sűrű népessége, a nagyfokú kereskedelem és a haszonállatokkal való szoros együttélés a betegségek széles körű átvitelét eredményezte az állatokról az emberre. A természetes szelekció pedig arra kényszerítette az itt élőket, hogy erős immunitást fejlesszenek ki a kórokozók széles skálájával szemben. Vannak betegségek is, amelyek előnyt jelentenek egyes fertőzésekkel szemben, a sarlósejtes anémia például a malária ellen nyújt részleges védelmet. De hogyan is alakultak a halálozási trendek, mi hozott korszakváltást a csecsemőhalandóságban, javult-e legújabban a daganatos betegségek mortalitása, és mi a helyzet az erőszakos halálozásokkal és a mérgezésekkel? 

Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám biológus, az Evolúciótudományi Intézet főmunkatársa, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-onGoogle PodcastsonApple Podcastson, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk, a másodikban, hogy ugyan mitől és hogyan repülnek egyes állatok, a harmadikban, hogy milyen nemi determinációk működnek az állat- és növényvilágban, a negyedikben, hogy milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus, az ötödikben, hogy hogyan definiáljuk az életet, a hatodikban hogy mi mindennel foglalkozik egy evolúcióbiológus, a hetedikben, hogy a homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Hallgass bele ezekbe is: