A repülés képessége legalább négyszer fejlődött ki az állatvilágban: mennyire zajlottak le hirtelen ezek az evolúciós változások? Bizonyíték-e a repülésképesség rendkívüli sikerére, hogy a madarakra, a rovarokra és a denevérekre mind a mai napig óriási fajgazdagság jellemző? Milyen anatómiai és élettani változásokat tett szükségessé a repülés az égbolt urainál? Fontos-e különbséget tennünk szárnyalás és siklás között? Mely emlősök közlekednek siklással? Voltak-e a dinoszauruszoknak tollaik, és miért jelentek meg egyáltalán tollak az evolúció során? Melyik az a puhatestű állat, ami akár 50 métert is képes egyhuzamban siklani a levegőben? Melyik állatfaj képes a szárnya elvesztése után is életben maradni? És vajon fogunk-e tudni mi, emberek valaha repülni? Ha igen, vajon úgy, mint Superman, vagy úgy, mint Batman?

Frissen indult podcastsorozatukban Kun Ádám biológus, az Evoluciótudományi Intézet főmunkatársa, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcastson, Apple Podcastson, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk?

Források:

1. Jenni-Eiermann S., Srygley RB. (2017) – Physiological Aeroecology: Anatomical and Physiological Adaptations for Flight. In: Chilson P., Frick W., Kelly J., Liechti F. (eds) Aeroecology. Springer, Cham. doi.org/10.1007/978-3-319-68576-2

2. Hunter P. – The nature of flight. The molecules and mechanics of flight in animals [published correction appears in EMBO Rep. 2008 Jan;9(1):110]. EMBO Rep. 2007;8(9):811-813. doi.org/10.1038/sj.embor.7401050

3. Butler PJ. – The physiological basis of bird flight. Philos Trans R Soc Lond B Biol Sci., 2016 Sep 26. doi.org/10.1098/rstb.2015.0384

Hallgass bele ezekbe is:

Még a repülésről: