Miért fontos az evolúcióbiológia több mint 150 évvel Charles Darwin könyve, A fajok eredetének megjelenése után? Hogyan működnek együtt a molekulák, és hogyan lehet nekik is ökológiájuk? Mik azok a sejtautomaták? Az epernek mint klonális növénynek milyen extra képességei vannak? Az élet keletkezésének tyúk-tojás problémája: mi volt előbb, az örökítőanyag (RNS vagy DNS) vagy a fehérjék? Működhetnek-e az RNS-ek enzimként is? Vannak-e mesterséges RNS-ek? Mi köze a játékelméletnek az ökológiához? Hogyan kell az evolúciót kutatni egy Habsburg vadászkastélyban? Mennyire gyorsult fel a tudományos publikálás a covid alatt? Mit tud mondani a covidról, a járványokról és a tudomány működéséről egy evolúcióbiológus? És vajon mennyire hatékony az online oktatás egy egyetemi oktató szemével?

Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám biológus, az Evolúciótudományi Intézet főmunkatársa, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcastson, Apple Podcastson, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk, a másodikban, hogy ugyan mitől és hogyan repülnek egyes állatok, a harmadikban, hogy milyen nemi determinációk működnek az állat- és növényvilágban, a negyedikben, hogy milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus, az ötödikben, hogy hogyan definiáljuk az életet.

Hallgass bele ezekbe is: