Hogyan változhat az Ukrajnában élő kisebbségek helyzete a háború után?

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Még innen a szomszédból is nehéz elképzelni, hogy miként működik Ukrajna belső igazgatása, mióta az országot megtámadta Oroszország. Hogyan zajlik egy parlamenti ülés hadiállapotban? Hogyan változtatja meg a kisebbségi kérdést, hogy Oroszország az oroszok által nagyobb arányban lakott megyéket pusztítja el? Mi történik, ha betiltanak egy parlamenti pártot? Mi vár a kisebbségekre a háború után? Ilyen kérdésekről beszélgetett a TK Podcast adásában Fedinec Csilla, a TK Kisebbségkutató Intézet tudományos főmunkatársa és Vizi Balázs, a TK Kisebbségkutató Intézetének kutatóprofesszora.

Ukrajnában február 22-én vezették be a rendkívüli állapotot, majd az orosz invázió elindítása óta hadiállapot van érvényben – ezt először egy hónapra vezették be, majd 3 hónappal meghosszabbították. A parlament azonban nem függesztette fel a tevékenységét, nem változtak például az elnök jogkörei sem. Előkészítésként már januárban elfogadták a nemzeti önvédelemről szóló törvényt, amely többek közt a területvédelmi egységek felállításáról rendelkezett. 

Általános mozgósítást vezettek be minden katonakorú férfira, de valójában csak egy 700 ezer főből álló kontingens harcol, szerződéses alapon. Az általános mozgósítás a területvédelmi egységekre vonatkozik, ezeknek fontos szerepe van azokon a területeken, ahol nincsenek harcok.

A parlamentben jelenléti szavazás van, csak az előkészítések zajlanak online. Az ukrán parlament 450 fős, de az ideiglenesen megszállt területek parlamenti képviselői helyeit nem töltötték be. Jelenleg is nagy létszámban jelen vannak a képviselők a törvények szavazásánál.

2014 óta radikális változások történtek a kisebbségek jogainak érvényesítésében, amelynek oka a nyolc éve tartó háborús konfliktus Oroszországgal. Az általános kisebbségvédelmi törvényt Ukrajna függetlenné válásakor fogadták el, ehhez képest változást hozott a 2017-ben és 2019-ben bevezetett oktatási és nyelvhasználati törvény – mindkettő komoly megszorításokat tartalmaz, és új kategóriák is bevezetésre kerültek.

A parlament továbbá hozott egy jogszabályt az oroszpárti politikai pártok betiltásáról, illetve a folyamat felgyorsításáról is, amelynek értelmében bírósági úton maximum 1 hónap alatt felszámolhatók a pártok. Eddig kilenc pártot tiltottak be erre hivatkozva. A beszélgetésből az is kiderül, mit jelent ezek szerint az oroszpártiság, és egyáltalán vannak-e még oroszpártiak Ukrajnában, illetve hogy miként befolyásolja a parlament működését, ha betiltanak egy parlamenti pártot.

A kijevi parlament épülete 2022. február 23-án, az orosz invázió miatti veszélyhelyzet kihirdetésének napjánFotó: SERGEI SUPINSKY/AFP

A hétköznapi emberek körében nemigen találni oroszbarát ukránt, hiszen az invázió megindulásakor nagy volt az ellenállás a helyi lakosság körében. Ez bosszúhadjáratot váltott ki: a keleti területeken az orosz hadsereg megszünteti az életteret, és a deportálások, a gyerekek elszakítása a szülőktől, az erőszakkal Oroszországba hurcolásuk csak ront a helyzeten. Felmérések szerint a társadalom 80–90 százaléka támogatja az ukrán államot. A pozitív hozzáállás és a győzelembe vetett hit nagyon erős, a kohéziós folyamatokat, az ukrán nemzetépítést pedig felgyorsította az invázió.

Hamarosan megjelenik Fedinec Csilla és Tóth Norbert kötete, amelynek témája a magyar-ukrán kapcsolatok elmúlt harminc évének áttekintése. A könyv arra is kitér, hogyan alakulnak a magyar-ukrán kapcsolatok a háború kezdete óta, és ezek milyen hatással vannak a magyarság helyzetére Kárpátalján.

A függetlenné vált Ukrajna az első nemzetközi szerződést Magyarországgal kötötte meg. Ez a magyar-ukrán alapszerződés nagyon haladó kisebbségi törvény volt, pozitív például szolgált. Az így létrejött kisebbségi vegyesbizottság azonban érdemi munkát nem folytatott 2011 után. 2019 után a kárpátaljai magyarok stratégiája inkább arra épült fel, hogy Kijevtől minél távolabb helyezkedjenek. A magyar-ukrán viszony romlásának okai többrétűek, ezekre is kitér a beszélgetés.

Mi várható a háború utáni időszakban az Ukrajnában élő kisebbségek, a nem szláv 5 százalék, köztük is a kárpátaljai magyarok helyzete tekintetében? Mivel egy átalakuló nemzetközi viszonyrendszer elején vagyunk, nehéz jósolni, de valószínűleg békésebb hangnem uralkodik majd, bár a jelenlegi magyar politika nem segít abban, hogy jobb beleszólásunk legyen a kisebbségi kérdésekbe.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont A véleményeken túl című podcastjének legújabb epizódja elérhető az Anchor, a Spotify vagy az Apple Podcasts felületén is.

A TK Podcast korábbi adásai a Qubiten: