A karantén alatt megnőtt alkoholfogyasztás tovább növelheti a járvánnyal összefüggő haláleseteket

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Egy nagy-britanniai vizsgálat szerint az alkoholfogyasztás emelkedése tovább növelheti a koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható halálozások számát. A Sheffieldi Egyetem és az Alkoholkutatási Intézet (Institute of Alcohol Studies, IAS) a járványhullámok alatt mérhető változást mutatott ki a lakosság alkoholfogyasztásában, írja a Nursing in Practice.

A kutatók megállapításai szerint azok, akik korábban kevesebb alkoholt ittak – és a nők általában –, még tovább mérsékelték az alkoholfogyasztásukat, viszont az átlagos vagy nagyivók emelték az adagot. Az ezzel járó kockázatok az egyetem kutatói szerint akkor is megmaradtak, ha a járványhullámok lecsengésével a személyek visszaálltak korábbi fogyasztási mennyiségeikhez. A nagyivók esetén a tartósan magas alkoholfogyasztás nemcsak alkoholproblémák kialakulásához vezethet, hanem egyéb, ennek következtében kialakuló betegségekhez.

Húsz év múlva lesz ebből igazán nagy baj

A kutatók azt vizsgálták és modellezték, hogy az alkoholfogyasztási szokások hosszú távon milyen hatást gyakorolnak majd az egészségre, és mindez milyen költségekkel jár majd az egészségügyi szektorra nézve.

A Sheffieldi Egyetem becslése szerint kb. 25 ezer halálesettel kell hosszú távon, húsz éven belül számolni, amelyeket a 2020-as koronavírus-járvány kitörésével megváltozott fogyasztási szokások okoznak majd. Az IAS szerint 2035-ig 150 ezer embert érinthetnek majd olyan betegségek, amelyek valamilyen formában az emelkedett alkoholfogyasztáshoz köthetők. 

A legoptimistább becslések szerint is, vagyis, ha a fogyasztás visszatér az eredeti, járvány előtti szintre, közel kétezerrel nőhet meg az alkoholproblémák okozta halálesetek száma a járvány miatt az Egyesült Királyságban. Mindezt a szakértők részben az ország elégtelen alkoholstratégiájára fogják, de arra figyelmeztetnek, hogy a probléma világszerte fennáll. 

Magyarország sem áll túl jól, ha az alkoholfogyasztás alapján becsüljük a várható kockázatokat

Hazánkban a legfrissebb, 2019-es KSH adatok szerint a lakosság 5,2 százaléka számít nagyivónak, további 20 százalék pedig mértékletes alkoholfogyasztónak vallja magát. A brit kutatások szerint ők tartoznak a kockázatos csoportba, míg a 45,5 százaléknyi alkalmi alkoholfogyasztó valószínűleg ritkábban ivott a járványhullámok alatt.

Arról viszont, hogy a járvány és a karanténidőszak alatt hogyan alakultak a magyarországi alkoholfogyasztási szokások, nem áll rendelkezésre információ. Mindenesetre a függőségek tekintetében a dohányzás és az alkoholfogyasztás továbbra is vezető az országban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: