Magyar fotósok drámai képein az aszály által okozott pusztulás
Hetek óta rendkívüli a hőség és a szárazság egész Európában, Magyarországon közel egymillió hektár szántóföldet érint az aszály. A Fertő tó és a Velencei-tó vízszintje vészesen lecsökkent, a Bódva patak 15 kilométeres szakasza egyenesen kiszáradt, az Alföldön sivatagi hangulat uralkodik. A probléma olyan mértékű, hogy a magyar kormány pénteken bejelentette az Aszályveszélyhelyzeti Operatív Törzs felállítását.
Jakab Gusztáv, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének egyetemi docense és természetfotós egy Békés megyei záportározó kiszáradását dokumentálta.
Ezek a kisebb vizes élőhelyek fontos menedékterületet jelentenek a lakott területek közelében a vadon élő fajok számára.
A maradék vízfelületen még most is fokozottan védett fajok táplálkoznak.
A Tiszántúlon sújtó aszály a termést sem kímélte. Jakab az elszáradt kukoricaszárakat, senyvedő napraforgókat és a töredezettre száradt talajt is megörökítette.
Vass Károly fotós egyik kedvenc témája a mórahalmi Nagyszéksós-tó, amelynek változásait évek óta nyomon követi. A 444 riportja szerint a tavon már a kilencvenes évek elején is alig volt nyílt vízfelület, de a tómeder most teljesen kiszáradt, szikes sivataggá változtatva a tájat. A helyiek szerint még sosem volt ennyire sivár a terület.
Korábban 2008-ban bivalyokat telepítettek ide, hogy visszaszorítsák a nádat, és így újra víz tölthesse be a medret. Most lesoványodva poroszkálnak a forróságban.
Szerencsére még van vízimadár, amelyik elegendőnek találja a vizet.
Tavaly március közepén még egész máshogy festett a tó, medrében fodrozódott a víz.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Jön az Aszályveszélyhelyzeti Operatív Törzs
A magyar kormány a rendkívüli aszályhelyzet és a gazdák megnövekedett energiaköltségei miatt alakít újabb operatív törzset, de azt nem tudni, hogy klímakutatók és környezetvédelmi szakértők is helyet kapnak-e a szervezetben – nélkülük könnyen lehet, hogy a kiváltó okok helyett csak a tüneteket igyekeznek majd kezelni.
A változó csapadékeloszlás a jelenlegi vízgazdálkodással párosulva brutálisan kiszárítja Magyarországot
A felszíni és felszín alatti vízkészletek megcsapolása helyett a természetes ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a vízmegtartás biológiai módszereire építve megoldható volna a károk enyhítése, de még a hosszabb távú alkalmazkodás is.
