A hőség miatt egyre több európai országban küzdenek a szieszta bevezetéséért

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Halálos hőhullámok sújtják Európát az idei nyáron, amit nemcsak az aszály és a jelentős tűzesetek kísérnek, hanem a folyamatosan megdőlő melegrekordok következtében történő halálozások is. Június közepe óta már nagyjából 12 ezer halálesetről számoltak be a földrészen, csak Németországban több mint 8000 ember vesztette életét a hőség miatt, de a déli országokban rögzített rekordok (a csúcstartó a portugáliai Pinhão, ahol július 14-én 47 Celsius-fokot mértek) is megtették a hatásukat, Spanyolországban 2700-nál, Portugáliában 1000-nél is többen haltak meg a hőség miatt.

A spanyol El Pais egy madridi takarító példáján érzékeltette a súlyos időjárási válságot. A 60 éves José Antonio González július 16-án 40 fokos hőségben kezdte meg a munkát, és hiába szerelte fel magát palackos ásványvizekkel és házilag készített vízpermetezőjével, három órával a műszak kezdete után hőgutát kapott, összeesett, és miután kórházba szállították, meghalt. Az eset arra késztette a spanyol főváros vezetését és a helyi szakszervezeteket, hogy felülvizsgálják az utcák takarítását végző cégek szabályait – a városvezetők nem sokkal később elrendelték, hogy 39 foknál melegebb hőmérsékletben nem lehet az utcán embereket dolgoztatni, a délutáni műszakot pedig fél háromról 5 órára tolták.

A szakszervezetek már Európa-szerte küzdenek azért, hogy átalakítsák a megszokott munkarendet, tekintettel a munkavégzéshez ideálisnak tartottnál (16-24 fok) jóval magasabb, a 40 fokot is egyre gyakrabban átlépő hőmérsékletre. A munkanapok átformálását azonban nem csak a dél-európai országokban vetették fel. A Wired cikke szerint egy német építőipari szakszervezet a hosszabb ebédszünetekért kampányol, hogy a dolgozók elkerülhessék a nap legforróbb időszakát, míg egy holland kertészeti központban már most is tartják a hagyományosan Spanyolországhoz kötött sziesztát.

Spanyolországban évek óta küzdenek a szieszta eltörléséért, egyelőre sikertelenül

Az osztott munkanap (spanyolul: jornada partida) régóta a spanyol hétköznapok része, de a mai napig viták övezik az alkalmazását. Ez a rendszer ugyanis lehetővé teszi, hogy a nap legmelegebb időszakában 2–2,5 órás ebédszünetet tartsanak, így akár egy frissítő pihenés is belefér a nap közepén, cserébe természetesen kitolódik a munkanap vége. A munkarendet felmérő legfrissebb, 2010-es kutatás alapján a spanyol munkavállalók körülbelül 30 százaléka dolgozik este 7-ig, 10 százalékuk pedig még este 9-kor is az irodában ül – a szieszta leginkább az irodai munkákra, illetve a kisebb üzletekre jellemző.

Az osztott munkarend eltörléséért hosszú évek óta kampányolnak Spanyolországban, sokan ugyanis úgy vélik, hogy az sem gazdaságilag, sem a munka és a magánélet egyensúlya szempontjából nem ideális. Mariano Rajoy, a 2018-ban korrupciós botrányokba belebukott egykori miniszterelnök 2016-ban próbálta eltörölni a hosszú ebédszünetet, hogy összehangolja a spanyolok munkaidejét a többi európai országéval, de ebből végül nem lett semmi. Több csoport azonban továbbra is harcol a szieszta eltörléséért.

A Time Use Barcelona egyesület koordinátora, Marta Junqué szerint például nem normális, hogy a spanyolok átlagosan 12-14 órát töltenek az otthonukon kívül, annak ellenére, hogy ugyanúgy nyolc órát dolgoznak. Ráadásul Junqué azt mondja, a hosszú napközbeni szünetnek semmi köze a hőség elkerüléséhez: „Spanyolországban azért alakult így a munkarend, mert amikor Franco diktatúrájában éltünk, a legtöbb embernek két állásra volt szüksége a túléléshez, egy reggeli és egy délutáni munkára.”

Egységes európai hőmérsékleti maximumra lenne szükség a biztonságos munkavégzéshez

Ha a sziesztát történelmileg a szükség szülte is, a klímaváltozás miatt fokozódó hőségben már másfajta túlélést biztosíthatnak a hosszabb ebédszünetek. A brüsszeli székhelyű Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) szerint a 24 fok fölötti hőmérsékleten nemcsak a hőguta veszélye fenyegeti a dolgozókat, hanem a munkahelyi balesetek kockázata is megnő, mivel a melegben levertnek, fáradtabbnak érzik magukat az emberek. A szervezet emiatt az Európai Bizottságnál kampányol annak érdekében, hogy jogszabályban rögzítsen egy egységes határértéket a munkavégzésre alkalmas maximális hőmérsékletre.

Jelenleg Európa egyes országaiban nagyon különböző ajánlások vannak érvényben a munkavégzésre alkalmas hőmérsékleti maximumot tekintve: szabadtéren végzett munka esetén Montenegróban 36, Szlovéniában 28, Belgiumban pedig 18 fokban állapították meg a felső határértéket, de például Franciaországban nincs is erre vonatkozó ajánlás. Magyarországon az egykori Szociális és Családügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium közös, 2002-ben hatályba lépett rendelete a mérvadó, de az elég nagy teret enged a munkaadóknak.

Szabadtéri munkavégzés során a munkaadó kötelessége biztosítani, hogy  a munkavállalók védve legyenekaz időjárás különböző káros tényezőitől, például az erős UV-sugárzástól. Az viszont teljes mértékben a munkáltató jóindulatától függ, hogy kánikulában, a legmelegebb órákban mennyire kötelezik a dolgozókat a közvetlen napfénynek kitett munkavégzésre. Zárt térben végzett munka esetén már valamivel kötöttebb a szabályozás, a következőképpen kell biztosítani a megfelelő hőmérsékletet:

Forrás: 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

Ennek értelmezéséről így szól a rendelet: „Ha a táblázat 3. oszlopában előírt hőmérséklet-intervallum nem valósítható meg, az effektív, illetve korrigált effektív hőmérsékletet (4. oszlop) kell figyelembe venni. Ha a 4. oszlopban előírt értékek biztosítását a gyártástechnológia nem teszi lehetővé, akkor az 5. oszlopban előírt effektív hőmérséklet, illetve korrigált effektív hőmérséklet felső határértékét kell figyelembe venni. A felső határértéket elérő vagy azt 1 °C-kal megközelítő levegőkörnyezet esetében a dolgozók teljes műszakos terhelése csak egyhetes fokozatos akklimatizáció után engedhető meg.”

Az ETUC főtitkárhelyettese, Claes-Mikael Stahl szerint „a legtöbb ember azért dolgozik kint a hőségben, mert azt a munkát el kell végezni. De nem kellene éppen akkor végezni, amikor a legmelegebb az idő”. Mint elmondta, a felső hőmérsékleti határ egységes bevezetésével a munkáltatók a munkaidő átszervezésével tudnának reagálni, így bevezethetnék a sziesztát. „Ha elmegyünk Dél-Európa országaiba, ahol már régóta tapasztalják a hőséget, azt látjuk, hogy ott létezik a szieszta. Szerintem ez a generációk bölcsességét tükrözi, és úgy gondolom, hallgatnunk kellene erre a bölcsességre” – mondta Stahl a Wirednek.

A modern szieszta a munka késői befejezése helyett korai munkakezdéssel járhat

A német építőipari, mezőgazdasági és környezetvédelmi ipari szakszervezet (IG BAU) egyik felelős vezetője, Carsten Burckhardt szerint a klímaváltozás miatt a következő években egyre több forró munkanapot kell eltűrniük a dolgozóknak, ezért az építőiparban leginkább a hosszú ebédszünettel lehetne a legjobban elkerülni a bajt. Az építőipari munkások ugyanis nemcsak a hőgutának vagy a bőrkárosodásnak vannak kitéve, hanem általában könnyen felforrósodó anyagokat is kell kezelniük – egy tetőcserép például akár 80 fokra is felmelegedhet a napon.

Van, amiben az osztott munkanap támogatói és ellenőzi is egyetértenek. Lars Nybo, a Koppenhágai Egyetem humánfiziológia-professzora például olasz mezőgazdasági munkásokat vizsgálata után jelentette ki, hogy a legforróbb órák alatt tartott szieszta nemcsak a hőstressztől védi meg a dolgozókat, hanem a termelékenységet is növelheti – ehhez azonban nem a spanyol mintát (9 órai munkakezdés, esti befejezés) kell követni, hanem a kora reggeli munkakezdés felé kell mozdulni. Ezzel a barcelonai aktivista, Junqué is egyetért, aki szerint ha mindenképp be akarják vezetni Európa többi országában a sziesztát, akkor több értelme lenne 2-3 órával korábban kezdeni a napot, hogy emberi időben végezhessenek.

Junqué szerint azonban még ez a megoldás is sok tisztázni való kérdést hagyna maga után. Például azt, hogy miként lehet összehangolni a sziesztával megtoldott munkarendet az iskolai órarendekkel; hogy ez azzal járna-e, hogy az üzleteknek is tovább kell nyitva tartaniuk; vagy hogy a lényegesen hosszabb ebédszünetért kapnának-e pénzügyi kompenzálást a munkavállalók, hiszen hiába nem dolgoznak abban a 2-3 órában, mégis az otthonuktól távol, a munkahelyükön töltenék az idejüket.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: