Az újszülött sétáló cápák első lépései az alkalmazkodás evolúciós alapjait segítik megérteni

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Az indonéz szigetvilágban honos, apró testű, legfeljebb fél méter testhosszú cápafajok a legnagyobb természetességgel járkálnak az apálykor szárazra kerülő lagúnákban vagy a parti fövenyen. 

A rablócápa-alakúak (Orectolobiformes) rendjébe, azon belül is a bambuszcápafélék (Hemiscylliidae) családjába tartozó fajok meglepő viselkedését eddig is az alkalmazkodás egyik jó példájának tartották az evolúcióbiológusok. Ausztrál és amerikai tengerbiológusok az Integrative and Comparative Biology folyóiratban megjelent tanulmánya arra tesz kísérletet, hogy feltárja a szokatlan helyváltoztató mozgás kinetikai hátterét. A kutatást ismertető Live Science szerint az eredmények segíthetnek azt is megérteni, hogy más tengeri fajok miként tolerálják az éghajlatváltozással járó környezeti stresszt.

A bambuszcápákat három évtizede rendszeresen tanulmányozzák a kutatók, de az eddigi vizsgálatok szinte csak a felnőtt példányokra összpontosítottak. Azzal, hogy a fiatal és a bébi cápák hogyan mozognak, a tudományos szakirodalomban még nem jelent meg tanulmány. 

Szemfoltos bambuszcápa a homokos fövenyenForrás: Wikipédia

A kutatók előzetesen azt gondolták, hogy az újszülött cápák mozgásmintái különböznek a felnőttekétől. A bébicápák ugyanis úgy jönnek a világra, hogy hasüregüket a méretükhöz képest hatalmas, nagyjából egy hónapra elegendő táplálékot biztosító  tápanyagzsák dagasztja kerekre. Márpedig a test alakja többnyire a mozgás mintázatát is befolyásolja, főleg a fiatal állatoknál, ahol a helyzetváltoztatás mikéntjét a test arányai alapvetően meghatározzák. 

Ám, miután a kutatók számos cápabébi mozgását tanulmányozták, kiderült, hogy az újszülöttek ugyanúgy mozognak, mint a felnőttek – erre utaltak a sebességre, az farokmozgatás frekvenciájára, a hosszirányú testhajlításokra, illetve az uszonyok forgatására vonatkozó mérőszámok. 

Az alábbi videóban egy pár napos szemfoltos bambuszcápa látható:

A mostani tanulmányban a kutatók csak a sétáló cápák felszín alatti mozgását vizsgálta, de a tengerbiológusok a későbbiekben a bébik szárazföldi helyváltoztatását is elemeznék. Már csak azért is, mert a bambuszcápafélékhez tartozó fajok kutatása segíthet mélyebben megérteni, hogy miként alkalmazkodnak a tengeri állatok az olyan, az éghajlatváltozással egyre gyakoribbá váló szélsőséges viszonyokhoz, mint amilyenek a vízi és szárazföldi ökoszisztémák határán alakultak, illetve alakulna ki. 

Az alábbi videóban az is látható, hogy miféle szerzetek is a felnőtt sétáló cápák:

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: